Nyitókép: Pixabay

Magyarország északi része a legszegényebb

Infostart
2023. november 7. 13:29
Közel kétmillióan voltak a szegénység küszöbén Magyarországon 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett Háztartások életszínvonala című kiadvány szerint.

A kétmilliós szám enyhe növekedés az előző évhez képest, de még így is határozottan jobb a helyzet, mint egy szűk évtizeddel ezelőtt - írja a vg.hu a KSH adatai alapján.

A lap annak nézett utána, hogy miközben 2015 és 2022 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 43,6 százalékkal emelkedett, enyhén emelkedett a szegénység az elmúlt évben.

Szegénység számai

Tavaly az előző évihez képest (1,2 százalékpontos növekedés mellett) a népesség 19,6 százalékát, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ugyanakkor még mindig jobb a helyzet, mint például 2015-ben, amikor mintegy hárommillió ember tartozott ebbe a kategóriába.

Az egyes dimenziókat tekintve a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1 százalékról 13,0 százalékra emelkedett, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1 százalékról 10,4 százalékra nőtt, míg a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent 2021-hez képest.

A gazdagság számai

A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt, az országos átlag 40,4 százaléka, míg a legfelső ötödben 6 millió 27 ezer forint, az országos átlag kétszerese.

A két szélső ötöd egy főre jutó bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,3-szeresről 4,8-szeresre nőtt.

A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben számottevően eltér a jövedelemszerkezet. A legszegényebb ötödbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem részaránya 69,8, a társadalmi jövedelmeké 28,2 százalék, miközben a leggazdagabb háztartások esetében 79,7 százalékot képviselt a munkajövedelem, a társadalmi jövedelem pedig 16,9 százalékot.

Régiók

2022-ben nőttek a regionális különbségek az előző évhez képest. Három régióban, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Budapesten csökkent a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya, a többi régióban nőtt.

A legnagyobb mértékű növekedés Észak-Magyarországon következett be, ahol az előző évi 25,0 százalékról 31,7 százalékra emelkedett a szegények vagy kirekesztődöttek aránya. A mutató értéke Közép-Dunántúl régióban volt a legalacsonyabb (10,9 százalék).

Az egyes szegénységi dimenziókat tekintve jövedelmi szegénységben a legkisebb arányban Közép-Dunántúlon (6,2 százalék), a legnagyobban pedig Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön (19,7-19,7 százalék) éltek.

A súlyos anyagi és szociális deprivációban érintettek aránya Budapesten volt a legkedvezőbb (4,5 százalék), míg a legkedvezőtlenebb Észak-Magyarországon (21,4 százalék). A munkaszegénység a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon volt jelen (8,3 százalék), a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon (1,8 százalék).