A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácsüléséről beszámolva kiemelte, hogy a világgazdaság az utóbbi néhány évben kétszer is a feje tetejére állt, és a válságok, illetve az elhibázott brüsszeli válaszok nyomán az Európai Unió versenyképessége jelentősen leromlott.
Aláhúzta, hogy a szankciók az európai gazdaságot „előbb lábfejen, majd térden lőtték”, de az amerikai gazdaságmentő intézkedések is a kontinens kárára váltak.
„Ma négyszer annyit fizetünk a gázért Európában, mint az amerikaiak, és háromszor annyit fizetünk az elektromos áramért, mint amit Kínában kell fizetni”
– mutatott rá.
Elmondta, tavaly Kína megelőzte az EU-t a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában. A kelet-ázsiai ország részesedése a világ GDP-jéből 2010-ben 9 százalék volt, míg mára 18 százalék. Ezzel szemben az EU-é 22 százalék volt, ami mostanra 17 százalékra csökkent. Eközben az Egyesült Államok részesedése is zuhant, 30-ról 25 százalékra – sorolta.
„A világgazdaságnak a komplett struktúrája alakul át, és ez a nagy átalakulás azt is jelenti, hogy a Nyugat automatikus versenyelőnye megszűnt. A keleti világ jelentős mértékben megerősödött, pénzügyi és technológiai szempontból minimum utolérték a nyugati világot, emberi erőforrás tekintetében pedig mindig is előttünk jártak” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a kérdés az, hogy az EU a világ ismételt blokkosodásával el kívánja-e magát zárni a gyorsan fejlődő keleti világról, vagy továbbra is hisz a nyitott világgazdaságban, és ennek megfelelően versenyzik, illetve együttműködik, ott, ahol kell és ahol lehet.
„Mi, magyarok, a blokkosodás ellen érvelünk, mert erről nagyon rossz történelmi tapasztalataink vannak” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a keleti és a nyugati gazdaság minden eddiginél erősebben egymásra van utalva. „Ha szeretjük, ha nem, ez tény (...) Aki tagadja mindezt, az nagyon komoly károkat tud okozni az európai gazdaságnak” – mondta.
Közölte, hogy a gazdasági növekedés alapját korábban a fejlett nyugat-európai technológiák és az olcsó orosz energiahordozók kombinációja jelentette, de az együttműködés szálait mára elvágták.
„Vannak olyan nyugat-európaiak sajnos, és több követőjük nem annyira a nyugati részén Európának, akik arra törekednek, hogy ugyanígy a gazdasági együttműködést Európa és Kína között is vágjuk el” – figyelmeztetett.
„Ha ez megtörténne, az gyakorlatilag kiütést jelentene az európai gazdaságnak.
Ezért mi ellene vagyunk minden olyan törekvésnek, amely a kínai és az európai gazdaságot egymástól el akarja szigetelni” – szögezte le.
A miniszter fontos gyakorlati tapasztalatnak nevezte, hogy ha a keleti és a nyugati vállalatok jól együtt tudnak működni, akkor az jó Európának, viszont ha ez ellehetetlenül, akkor szavai szerint sokat fog veszíteni a kontinens.
Rámutatott, hogy Magyarországon mindhárom német prémium autómárka gyártóbázissal rendelkezik hamarosan, és a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából is öt már elkötelezte magát hazánk mellett.
„Ha nem engedjük, hogy a német vagy nyugat-európai vállalatok a kínai beszállítóikkal együttműködjenek, akkor az európai autóipart megfojtjuk gyakorlatilag. És ha az európai autóipart megfojtjuk, akkor az európai gazdaságot tesszük tönkre” – jelentette ki.
„Ezt érti mindenki a gazdaságban, de a nyugat-európai politikusok nem akarják meglátni a valóságot, nem akarják meghallani a tényeket, hanem inkább ideológiából, dühből politizálnak” – vélekedett. „Éppen ezért mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az olyan intézkedéseket Európában, amelyek tönkretennék vagy ellehetetlenítenék az európai és a keleti autóipari vállalatok együttműködését” – összegzett.