Kiderült, hogyan hatott a csipszre a csipszadó

Infostart
2023. szeptember 14. 18:55
A burgonyaszirom ára az egekbe szökött, mégsem eszünk belőle kevesebbet.

Magyarországon az elmúlt 1 évben 38, de két év alatt összességében már 68 százalékos átlagos áremelkedést produkáltak a burgonyacsipszek – írja a Pénzcentrum. A koronavírus-világjárvány előtt, négy éve júliusban egy átlagos 55-125 grammos burgonyacsipsz 288 forintba került, ma viszont az átlagos ár 532 forinto. A csipsz drágulásában igazán kritikus időszak a 2022-2023-as volt, idén július és tavaly július között ugyanis az áremelkedés mértéke 38 százalékos volt, de ez már rárakódott a 2021-2022 azonos időszakában mért 23 százalékos emelkedésre.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg 2021 júliusában átlagosan 317 forintba került egy 55-125 grammos csipsz, addig 2023 júliusában már 532 forintba. Két év leforgása alatt 68 százalékos emelkedésről beszélhetünk.

A népegészségügyi termékadó, azaz ismertebb nevén, rövidítve a NETA 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon. A köznyelvben viszont „csipszadóként” terjedt el, lévén olyan termékekre vette ki a kormány, amiknek túlzott fogyasztását egészségre károsnak nyilvánították.

A csipszek viszonylag stabilan az édesség- és snackpiac körülbelül 10 százalékát tették ki értékben az elmúlt három évben. Drasztikus visszaesés a NETA 2011-es bevezetésekor, valamint a Covid-járvány első félévében történt, de a piac lassan mindkét ütés után magához tért, az első esetben évek, a második esetben fél év múlva.