A Credit Suisse összeomlását és megmentését vizsgáló parlamenti bizottság a szokásos 30 évnél hosszabb időre, 50 évre titkosítja az ügy aktáit - írta a Telex. A jelentős, ám üzleti nehézségekkel küzdő svájci bank idén márciusban került nehéz helyzetbe egy kisebb bankválság (ekkor dőlt be a Silicon Valley Bank és pár társa) legnagyobb áldozataként.
A bizottság nemcsak a bankokat, de a mentőakcióba bevont svájci kormányt - amely hihetetlen összeggel támogatta az ügyletet -, a pénzügyi szabályozó hatóságot és a központi bankot is vizsgálja.
A másik nagy svájci gigabank, a zürichi és baseli központtal rendelkező UBS jelentkezett megmentőként és egy 3,25 milliárd dolláros óriásüzlettel megvásárolta a Credit Suisse-t. A feladatra az UBS-hez visszahívták Sergio Ermotti korábbi bankvezért, aki igazi sztárbankárnak számít. 2023. június 12-én fejezte be az akvizíciót, majd június 28-án az UBS azt is bejelentette, hogy elbocsátja a Credit Suisse alkalmazottainak több mint felét - főként Londonban, New Yorkban és néhány ázsiai részlegnél volt nagy arányú az elbocsátás. Az UBS ezzel a világ egyik legnagyobb bankjává lépett elő.
A Svájci Történeti Társaság a mostani döntés - a titkosítás időtartama - miatt aggodalmát fejezte ki, és Sacha Zala elnök írásban fordult Isabelle Chassot bizottsági elnökhöz, a svájci parlament felsőházának képviselőjéhez.