Múlt csütörtökön már tárgyalóasztalhoz ültek a munkáltatók és a munkavállalók – mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda emlékeztetett, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének lehetőségét már a 2022-es év végén, a tárgyévre megkötött megállapodásban rögzítették a felek, ha 2023-ban az éves inflációs mérték elérné vagy meghaladná a 18 százalékot. A Magyar Nemzeti Bank és más gazdaságkutatók előrejelzése alapján pedig 16,5-18,5 százalék közé tehető a várakozás.
A szakszervezeti vezető hozzátettet: sajnálatosan azt tapasztalták, hogy mind a megélhetési költségek, mind a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztói kosarát érintő infláció átlagos mértéke jóval meghaladta az éves átlagot már az év első felében is, ezáltal a minimálbérek reálértéke valószínűsíthetően csökken az év során. Mindemellett azonban
a vállalkozói szférában valamennyi szektorban – az ipart és a szolgáltatásokat is ide értve – a korrigált bruttó eredmény növekedése meghaladta a bértömeg növekedését.
Mészáros Melinda arról is beszélt, hogy a háztartásoknak, valamint a minimálbérnek a vásárlóereje 2023 első felében jelentősen csökkent. Sajnálatos tényként rögzíthető európai összehasonlításban, hogy ma már csak Bulgáriát előzzük meg a fogyasztói kosár tekintetében.
A nyár folyamán folytatják a munkáltatókkal az egyeztetéseket, de megvárják a féléves makrogazdasági adatokat. A munkavállalói oldalnak ugyanakkor egységes álláspontja van, miszerint legalább a reálbéreket meg kell tudni őrizni, emiatt aztán több százalékos mértékű korrekciót tartanak szükségesnek. Ahhoz pedig, hogy a reálkereseteket adott esetben a legalacsonyabb szegmensben is növelni lehessen, ennek akár a többszörösére is szükség lehet – emelte ki.
Ha legalább a reálbér megőrzésére törekszenek, akkor is egy 5-6 vagy 7 százalékos korrekciós mérték szükséges,
hiszen éves vetítésben kell gondolkodni. Visszamenőlegesen ugyanis nem lehet minimálbért emelni.