A Kopint-Tárki várakozásai szerint a tavalyi 4,6 százalékos növekedés után idén fél százalékkal zsugorodhat a magyar GDP – mondta a kutatócég vezérigazgatója, aki azt is közölte, hogy mi lehet az oka annak, hogy negatív tartományba kerül a hazai gazdaság növekedésre. A konjunktúrajelentés a magánfogyasztás 2 százalékos, a beruházások 4 százalékos csökkenésével, a nettő export, vagyis az „export mínusz import” egyenleg némi javulásával számol.
Palócz Éva azt mondta, várhatóan az ipari termelés sem húz majd úgy, mint 2022-ben: míg tavaly 5,8 százalék ennek volumene, idén ez várhatóan alig 2 százalék lesz.
Az infláció pedig a 2022-es átlagos 14,5 százalék után 2023-ban átlagosan 19 százalék lehet.
Szavai alapján az év per éves mutató hónapról hónapra csökkenni fog, de az év első felében ez még nagyon lassú lesz. A Kopint-Tárkinál arra számítanak, hogy júniusig még 20 százalék feletti lesz az árindex. Már csak azért is, mert az árak, ha lassabban is, de folyamatosan emelkednek, a bázis viszont a tavalyi év első felében még viszonylag alacsonyan volt, már amennyiben a 8-9 százalékos infláció annak tekinthető – magyarázta a szakértő.
A kutatócég várakozásai szerint a második félévben 20 százalék alá megy az év per éves infláció, júliusban tehát például már „csak” 18 lesz, ami után folyamatosan csökkenni fog. „Nagy törés” szeptemberben és decemberben valószínű, hiszen egy évvel korábban a megemelt rezsi belépése, valamint az üzemanyagárak emelték fel adott hónapban a bázist. Ennek következtében a decemberi év per éves mutató – a Kopint-Tárki mostani előrejelzése szerint – 10 százalék alá fog esni – tette hozzá a vezérigazgató.
Palócz Éva az elhúzódó dezinflációs folyamatot illetően kiemelte: Magyarországon nem először látható, hogy az infláció rendkívül ragadós, tehát csak nagyon lassan araszol lefelé. Megítélésük szerint ennek piacszerkezeti okai is vannak; hogy sok a regionális vagy lokális monopol vagy oligopol pozíció, így nincs olyan éles versenyhelyzet, ami arra késztetné akár a termelőket, akár a kereskedőket, hogy jelentősen lenyomják az árakat.
A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése szerint a növekedés 2024-ben kerülhet 2,5 százalékkal a pozitív tartományba, a beruházások szintje szintén ebben az évben 3,5 százalékot, az infláció pedig tovább mérséklődhet 5,8 százalékra 2024-ben.