Az Indexnek nyilatkozva a miniszteri biztos elmondta, hogy Magyarországon a biztosítások száma messze elmarad a fejlett európai országok szintjétől. Még a legelterjedtebb lakás- és házbiztosításokat is csak az ingatlanok 70 százalékra kötötték, ugyanakkor a magyarok több mint kilencven százaléka saját tulajdonában lakik.
Ennél is rosszabb az arány az életbiztosításoknál, amelyeket a köznyelv „halálbiztosításként” emleget. Sokan úgy vélik, kidobott pénz a biztosítás díja, hiszen ha megélik a biztosítási időszak végét, az olyan, mintha az ablakon dobták volna ki a pénzt. Ezzel szemben
Nyugat-Európában a kockázati életbiztosítás a „mindenképpen kell” kategóriába tartozik,
legkésőbb az első munkaviszony létesítésekor kötnek egy szerződést az emberek – közölte a miniszteri biztos.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalság és a minimális kockázat miatt egy többmilliós szerződés pár száz forintba kerül havonta, és a kockázati életbiztosítás az alapfedezet mellett rokkantságra, de akár kórházi kezelésre, műtétre is fizet, és arra nincs garancia, hogy tíz év alatt ilyen eset nem fordul elő.
Kovács Zsolt a nyugdíj-előtakarékosságról azt hangsúlyozta, hogy a hazai nyugdíjrendszer stabil, noha az Európai Bizottság pont pár hónapja jelezte Magyarországnak, hogy szükség lenne az újragondolására. Ugyanakkor azt is mondta:
a kormányzat, akár kedvezményekkel is, ösztönözni akarja az öngondoskodást.
A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy egyre többen ismerik majd fel ennek a fontosságát, és innentől fel fognak értékelődni azok az évtizedeken átnyúló megoldások, amelyek költséghatékonyan tudnak kiegészítő alternatívát kínálni az időskori anyagi biztonság fedezetére.