György László szerint azért reális elvárás 2023-ra az egy-másfél százalékos bővülés, mert Magyarországon a gazdaság alapjai rendben vannak. A 2008-as válsághoz képest az egyik legfontosabb különbség a beruházási rátában mutatkozik. Magyarországon a koronavírus-válság alatt, majd pedig a gazdaság újraindítása során is sikerült 27 százalék körül tartani a beruházási rátát. Ez 4-5 százalékponttal magasabb az uniós átlagértéknél és 6-7 százalékponttal a visegrádi országok átlaga fölött van.
"Magyarország azért tudja elkerülni a recessziót és 2023-ban is növekedni, mert azok a beruházások, amelyekről tavaly döntöttek, munkába állnak" – hangoztatta a kormánybiztos. Az új kapacitások növelik majd az exportot, és a kivitel lesz az, ami biztosítja majd 2023-ban a magyar gazdaság növekedését.
"Ami jó a Magyarországon működő exportképes vállalatoknak, az jó a nekik beszállító cégeknek is. De ugyanígy húzhatja magával azokat a mikro- és kisvállalkozásokat is, amelyek kiszolgálják az exportcégeket" – folytatta a gazdaságfejlesztési minisztérium kormánybiztosa.
György László úgy véli,
a másik tényező, ami előrelendíti a magyar gazdaságot, az infláció érezhető csökkenése.
A gazdaságpolitika és a monetáris politika együttműködése révén, illetve a környezetünkben lévő infláció mérséklődése miatt az év végére valóban egy számjegyűvé csökkenhet Magyarországon a pénzromlás. Ez élénkíti a belső keresletet, amely viszont tovább gyorsítja a gazdaság növekedését.
A kormánybiztos beszélt arról a 27 indikátorból összeállított mutatóról is, amellyel a közgazdászok a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérik. A tavalyi év végén ennek értéke visszaállt a korábbi stabil szintre. Márpedig ennek hatása 9-15 hónap alatt be fog gyűrűzni a magyar gazdaságba is. Már most látni – közölte György László –, hogy
megszűnt az alapanyaghiány, így a magyar ipar képes lesz teljesíteni az egyébként nagy exportmegrendeléseit.
"Az ellátóláncok helyreállása körülbelül egyharmad részben felel az inflációért. Egy másik harmadot az energiaárak alakulása tesz ki, és ezen a területen is mérséklődést, illetve stabilizálódást tapasztalni. Míg korábban az európai országok egymást taposták a földgázkészleteik feltöltéséért és ezzel 250 euró körülire emelkedett a földgáz ára, addig most már csak 60 euró körül mozog. A határidős piacokon is ehhez közeli értékeket tapasztalunk, ami ugyancsak arra utal, hogy az infláció az egy számjegyűvé zsugorodhat az év végére" – vélekedett György László.
Van még két nagyon fontos tényező, amely szintén hat a gazdaság teljesítményére. Az egyik a tavalyi aszály, amelyhez hasonló 40-50 éve nem érte a magyar mezőgazdaságot. Az idén reményeik szerint sokkal jobb termés lehet. György László felhívta a figyelmet arra is: az inflációt az is csökkenti, hogy Magyarországnak sikerült megállapodnia az Európai Unióval és így a forint árfolyama stabilizálódik.