A keleti nyitás 2012-ben elfogadott stratégiájának egyik kiemelt célja volt a magyar export fokozása, illetve a magyar tőkebefektetések bővítése, aminek legnagyobb iránya Japán, Kína és Dél-Korea. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője szerint eddig úgy tűnik, a stratégia ezen része eredményes is volt, hiszen az ezekből az országokból érkező tőkefefeketések száma 2012 óta fokozatosan növekszik, és ez várhatóan a későbbiekben is így lesz.
A keleti nyitás másik célterülete az exszovjet tagállamok, köztük Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán volt. Ezekkel az országokkal összességében viszont már nem sikerült annyira magas értéket elérni, mint az említett ázsiai országokkal – tette hozzá Szigethy-Ambrus Nikoletta. A szakértő szerint erre magyarázat, hogy
Oroszország megítélése 2014 óta – tehát amióta hadban áll Ukrajnával – nagyban megváltozott
az Európai Unió szemszögéből, de a magyar gazdasági helyzetben is, ami a tőkebefektetések irányát illetően is érezteti a hatását. Mindazonáltal például az Ukrajnából Magyarországra érkező FDI-állomány (Foreign Direct Investment – külföldi közvetlen-tőke befektetés) 2012-től 2020-ig folyamatosan bővülő és növekedő értéket mutat – jegyezte meg.
2015-ben a magyar kormány más térségekre is kiterjesztette a nyitás politikáját, új kereskedőházak nyíltak a balkáni térségben, valamint egyes latin-amerikai és afrikai államokban. Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondása szerint Magyarországnak elsősorban a balkáni országokkal, valamint Törökországgal sikerült bővítést elérnie a tőkebefektetések tekintetében. Előbbiek közül kiemelendő Szerbia, olyan kereskedelmi kapcsolatokat sikerült kialakítani, amelyek várhatóan a jövőben is gyümölcsözők lesznek – tette hozzá.
A Magyarországra érkező közvetlen tőkebefektetések főként a feldolgozóiparba, valamint a műszaki-tudományos ágazatokba áramlanak, ezeket a szektorokat erősítik.
A teljes elemzés itt olvasható.