Novemberben az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 6,9 százalék volt a növekedés a teljesítményben. Miután az építőipari trendek alapvetően nem ilyen erős növekedésirányba mutatnak, november kifejezetten erős hónapnak mondható – fogalmazott érdeklődésünkre Horváth András.
Az épületek építése főcsoportban 18,6 százalék volt a növekedés, de az egyéb építmények esetében 6,9 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 4 százalékos csökkenés után 169 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1621 milliárd forint volt, ami 5 százalékos éves megrendeléstömeg-csökkenést jelent.
A Magyar Bankholding vezető elemzője kérdésünkre megerősítette azt is, hogy a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 harmadik negyedévében 22-28 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 5,2 százalékkal emelkedtek.
A tavalyi év utolsó előtti hónapjában megugrott kissé az építőipar, köszönhetően az év végi átadásoknak, de továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-egy havi mozgásból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, miközben a makrotrendek abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni a következő időszakot – hívta fel a figyelmet Horváth András.
A megkötött szerződésállományok alapján rövid–középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont iparági szereplők véleménye alapján
jelentős kihívások előtt áll az iparág az idei év közepétől.
A jelentősen megugró anyag- és energiaárak, a növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding becslése szerint tavaly 5 százalék volt az iparág éves növekedése, idén pedig kisebb visszaesés jöhet, de a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít.
A továbbra is dübörgő ipari és logisztikai építkezések mellett szerepe van a le nem állított állami fejlesztések jelentős befejező munkálatainak és a támogatott otthonteremtési, illetve felújítási támogatásoknak is a jelenleg még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magas egyelőre, amiben szerepe van a meglévő szerződések átárazásának is.
- Az alapanyagoknak a megfizethetőség határáig történő drágulása,
- a rapidan növekvő munkaerőköltségek,
- a finanszírozási költségek látványos emelkedése és
- a bejelentett csökkenő állami megrendelési volumen
azonban jelentős bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
A hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont
a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben,
így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon.
Tavaly év eleje óta a kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján nem ritkán 25-30 százalék körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű –, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez.
Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján
a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet,
így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak, amit a megrendelésállományok szintje még képes lehet ellensúlyozni azok kifutásáig – derül ki Horváth András elemzéséből.