Norvégia tavaly 122 milliárd köbméternyi földgázt szállított az Európa Unióba, miközben Oroszországból 60 milliárd köbmétert földgáz érkezett, jóllehet 2021-ben ez még 155 milliárd köbméter volt. Pletser Tamás szerint az orosz gáz részesedése 2023-ban vélhetően tovább fog csökkenni, mértéke körülbelül 20-30 milliárd lehet, miután lényegében már csak Ukrajnán, illetve a Török Áramlat vezetéken szállít gázt Európa irányába.
Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője elmondta, Európa két okból lehet képes áthidalni ezt a jelentős kiesést: egyrészt jelentős keresletcsökkenés tapasztalható az ipar és a lakossági oldaláról is, másrészt komoly felfutás mutatkozik a cseppfolyós (LNG) szállítások terén. Ennek ellenére a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrégiben napvilágot látott jelentése az európai gázhelyzetről súlyos kockázatokat emelt ki 2023-ra: becslései szerint
25-30 milliárd köbméternyi gáz hiányozhat majd a piacról
– ismertette a szakértő, hozzátéve: szerencsére az időjárás egyelőre kedvező, ezért a jelzett hiány valószínűsíthetően kisebb lesz, tehát valamennyi szereplő megkaphatja a számára szükséges mennyiséget.
A „honnan” kérdésre Pletser Tamás azt mondta, Norvégia esetében úgy tűnik, hogy a mostani termelés fenntartható, sőt a skandináv ország 30 milliárd eurós beruházási programot indított útjára, a helyi vállalatok pedig komoly beruházási aktivitást mutatnak, ami lehetővé teszi azt, hogy a 120 milliárd köbméter körüli norvég export akár évekig is fennmaradjon. A cseppfolyós földgáz az Egyesült Államok irányából érkezik, illetve Európa az ázsiai térségből is bevásárolt, amennyit csak lehetett – tette hozzá az elemző, megjegyezve: meglepő módon Oroszországból is megugrott – csaknem 40 százalékkal – az LNG-beszállítás az unióba 2022-ben.
Pletser Tamás szerint – gondolva az IEA jelentésére is – még
sok tényezőn állhat, hogy tévesnek bizonyulnak-e azok a szakértői vélemények, miszerint Európa idén nagyobb földgázhiányra, akár földgázkrízisre is számíthat,
ami főként a ipar számára jelenthet kiemelt gondot. Mint mondta, nyilván nem elhanyagolható, hogy milyen lesz a további időjárás, ami egyelőre nagyon kegyes Európával, és önmagában több mint 10 milliárd köbméter megtakarítást jelentett eddig a télen. Nagy kérdés továbbá, hogy az amerikai és egyéb LNG-szállítások mennyire tudnak felfutni, a nagy bővülés csak 2025 után prognosztizált, amikor például a katari fejlesztések beérnek, és az Egyesült Államokban újabb terminálokat adnak át, vagy épp Ausztrália irányából történik egy jelentősebb kínálatnövekedés. A szakértő ezért arra számít, hogy a következő egy-két év „szűk lesz”, és nem feltétlen lesz elegendő a kínálat mindenki számára.
Ami az árakat illeti, Pletser Tamás úgy véli, a mostani egy kegyelmi időszak, ami főként az enyhe időjárásnak köszönhető. Január végén – az előrejelzések alapján – normalizálódik majd a tél Európában, amivel a háromjegyű gázárak is visszatérhetnek – vélekedett a szakértő, úgy becsülve, hogy ebben 2023–24-ben alapvetően nem is lesz változás.
Tartós árcsökkenésre csak 2025 után számít, de akkor is legfeljebb 50 és 100 euró közötti árszinttel az évtized végéig.
„Oda, ahol a 2010-es évtizedben voltunk, a 20 euró közeli gázárszintekre valószínűleg nem fogunk visszatérni” – fogalmazott.