Nagyobb hírverés nélkül dobta piacra az Apple azt a fejlesztését, amely mesterséges intelligencia (MI) segítségével, digitális hangon már felolvasni is képes. Az időzítés nem is lehetett volna jobb, mivel a hangoskönyvek iránti kereslet az elmúlt években dinamikusan bővült. Tavaly 25 százalékkal ugrottak meg az eladások, ami már másfél milliárd dolláros üzletet jelent.
Az iparági szakértők még ennél is látványosabb növekedést várnak. Szerintük 2030-re 35 milliárdossá bővülhet a piac, amelyből nyilván a techóriások sem akarnak kimaradni – írja a The Guardian.
Az Apple eredetileg novembertől kínálta volna a mesterséges intelligencia segítségével felolvasásra is képes köteteket, de az Elon Musk és a Twitter körüli sajtóbotrányok miatt kicsit később és jóval csendesebben vezették be új termékeiket.
Az Apple Books kínálatában külön menüpontban szerepelnek ezek a kötetek, melyeket digitális hang olvas fel. A cég az elmúlt hónapokban számos kiadót keresett fel az ötlettel, de nem mind engedélyezte, hogy kiadványaiból ilyen hangoskönyvek készülhessenek. A megkeresésből azonban kimaradt, hogy az Apple áll az ötlet mögött, és csupán annyi szerepelt:
a cég állja az előállítás költségeit, a szerzők pedig jogdíjat kapnak a kötetek után.
A techcég azoknak a szerzőknek szánja a fejlesztését, amelyek a felvétel költségei és bonyolultsága miatt esetleg nem tudnák hangoskönyvvé alakítani a műveiket. Ám egyelőre nekik is le kell szerződniük egy partnerkiadóval az MI-narráció elkészítéséhez - írja a Techcrunch.
Egyelőre négy kiválasztott könyv érhető el újfajta hangokkal, bemutatva az Apple által kínált lehetőségeket szoprán és bariton kategóriában: Madison és Jackson kifejezetten a romantika és szépirodalom témájú könyvekhez, míg Helena és Mitchell speciálisan az önfejlesztés és a non-fiction kiadványokhoz készült.
Az Apple úttörő vállalkozása új pályára állíthatja a hangoskönyvpiacot. A The Guardian által megkérdezett szerzők, kiadók és irodalmi ügynökök többsége úgy látta, ha a modell sikeres lesz, akkor az új folyamatokat indíthat be. Viszont vannak olyanok is, akik szkeptikusak a koncepcióval szemben.
"A narrátor a művészet egy teljesen új területét hozza be a hangoskönyvek készítésébe: olyasmit alkotnak ezzel, ami különbözik a nyomtatott könyvtől, de művészi értéket teremt. Egy nagyszerű szöveget tehetségesen felolvasva különleges érték keletkezik, amibe érdemes befektetni" – mondta David Caron, Kanada legnagyobb hangoskönyvkiadójának társproducere.
Még a bevezetés előtt egy kanadai könyvügynök azt mondta a brit újságnak, hogy nem látja az értéket ebben a modellben sem irodalmi, sem vásárlói szempontból.
"A cégek látják a hangoskönyvek piacát, és azt, hogy ott pénzt lehet keresni. De ennyi az egész.
Ellenben a vásárlók nem ilyesmit akarnak hallgatni.
A narrációban és a történetmesélésben érték rejlik" – mondta Carly Watters.
Tény ugyanakkor: egyre többször keresik meg a szerzőket azért, hogy ők maguk olvassák fel köteteiket. Ám a hangoskönyvek felvétele hetekbe és több ezer dollárba kerülhet. A mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsítja a módszert. Ugyanakkor az is igaz, hogy
a mesterségesen generált hangok nehezebben tartják fenn a hallgató érdeklődését, mivel az emberi intonációt nagyon nehéz ilyen módszerrel visszaadni.
Az Apple mellett az Amazon és a Google is ki akarja aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a hangoskönyvek piacán. Ezért várható, hogy a nagy techcégek összecsapnak majd egymással a területért folytatott harcban is.
A Spotify és az Apple már meg is mérkőztek. Az Apple háromszor is elutasította, hogy saját alkalmazásáruházán keresztül elérhető legyen a Spotify applikációja. Ugyanis a Spotify bejelentette, hogy ők is belépnek a mesterséges intelligencia narrálta hangoskönyvek piacára, méghozzá mindjárt 300 ezer címmel.