A magyar családok több mint hatvan százaléka többet fizet az áramért és a földgázért a rezsiszabályok módosítása óta. Az energiaszámlák emelkedését azonban jelentősen befolyásolja, hogy milyen típusú ingatlanban, és milyen méretű településen él a megkérdezett – mondta az InfoRádiónak a GKI igazgatója, Petz Rajmund.
"Leginkább a családi házaknál tapasztalható a költségnövekedés: itt a megkérdezettek bő háromnegyede beszámolt erről. A társasházi lakásoknál – legyen az panel vagy téglaépítésű – ötven százaléknál kisebb volt a rezsiemelkedés említési aránya" – mondta. Szerinte a települési lejtőn lefelé haladva is erősödik ez az arány:
a községeknél a válaszadók 68 százaléka szerint növekedett a rezsi, ez a fővárosban és a megyei jogú városokban 50 százalék körüli.
Petz Rajmund azt is elmondta, hogy mekkora költségnövekedéssel számolnak a háztartások. "Akiknek emelkedett a rezsije, azoknak a harmada tízezer forint alatti számlanövekedést említett" – mondta. A következő harmad 11-30 ezer forint közötti összegről nyilatkozott, negyvenezer forint fölöttiről pedig minden nyolcadik megkérdezett.
A GKI igazgatója szerint a családok azonnal reagáltak a rezsiszabályok módosítására a takarékoskodással, az energiatakarékosságot ösztönző beruházásokkal és a gáz fűtési mód kiváltásával. A megkérdezettek 45 százaléka takarékosabban használja a korábbinál az elektromos energiát. Bő harmaduk alacsonyabb hőmérsékletre fűti fel a lakóingatlanát. Csaknem minden ötödik háztartás nem fűti a lakóingatlan egy részét, de ez inkább a hatvan év felettiek körében jellemző.
A gázfűtést kiváltó takarékosabb fűtési módokban minden harmadik család gondolkodik.
A komolyabb beruházást igénylő takarékoskodási eszköz, például a nyílászárócsere, a hőszigetelés, az új fűtési megoldás létrehozása körülbelül a megkérdezettek 18 százalékánál merült fel.
Az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy sokan terveznek takarékoskodást célzó új fűtési megoldást a következő egy évben. A hatvan feletti válaszadók ezen a téren a legkevésbé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.
A Nézőpont Intézet kutatása
A Nézőpont Intézet ezer főt megkérdező kutatása szerint a magyarok közel négyötöde, 78 százaléka nem érezte, hogy "nagy mértékben" nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest. Még a baloldali választók több mint kétharmada, tehát 71 százaléka is így gondolkodik – írja az intézet sajtóközleményében.
Arra a kérdésre, hogy a "tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei" decemberben, a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, 2 százalékuknál csökkent a kiadási tétel összege, további 39 százaléknak pedig csak "kis mértékben nőtt". Mindössze a magyar választók ötöde, vagyis 22 százaléka számolt be jelentős növekedésről, a megkérdezettek hat százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre.