A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben az orosz elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról a moszkvai kormány dönthet majd.
Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. Általánosságban a rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A dokumentum szerint az intézkedéseket
"az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben",
valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy - válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére - részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.