Magyarországon a két fő inflációt hajtó tényező az élelmiszer, illetve a lakossági energia ára. Míg korábban az energiaárak növekedése közvetetten, más termékeken keresztül hatolt a hazai inflációra, addig augusztustól már közvetlenül is – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra.
Magyarországon az élelmiszerek nagyobb ütemben drágulnak, mint máshol Európában. Az Európai Unió átlagában szeptemberben 15,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ez Magyarországon 39 százalékos volt. Erdélyi Dóra kifejtette:
néhány tételt kiragadva hazánkban drágultak leginkább az alapvető élelmiszerek.
Ennek hátterében elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll.
Az elemző kiemelte, hogy a helyzet megértéséhez fontos kiemelni a munkaerő-piaci helyzetet. Ha feszes a munkaerő-piaci állapot, magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Ez a bérek emelkedéséhez vezet, a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve a keresetek tíz százalék körüli növekedést mutatnak, a magyar ennél jóval nagyobb: 15 százalék körüli.
Erdélyi Dóra szerint ez löki a fogyasztást, a kereseteket, az elkölthető jövedelmet. Emiatt pörög a belső gazdaság, ami a maginflációt is egyre magasabbra tolja. A bérfelzárkózás hazánkban is zajlik:
2008 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a bérek.
Megjegyezte: eközben az eurózónában két százalék volt a béremelkedés.
A hazai alapvető gazdasági, munkaerő-piaci folyamatra rakódtak plusz tényezőként az egyszeri kormányzati támogatások, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a honvédelmi dolgozók plusz juttatásai, ezek mind a már eleve magas elkötött jövedelemmel rendelkező lakosság jövedelmét tovább emelték, és az elmúlt időszakban ezek is pörgették a fogyasztást