Az utolsó hajrának minősítette az Allianz tizenharmadik globális vagyonosodási jelentése a 2021-es évet. Elemzésük szerint ez lehetett az utolsó, amikor a monetáris politika részvénypiaci árfolyam-emelkedést indukált (értsd: a jegybankok által kiöntött pénz pumpálta fel a piacot). A háztartások nagy általánosságban busás hasznot húztak szerintük ebből: a globális pénzeszközállomány tavaly harmadik éve produkált két számjegyű növekedést – idézte a jelentést az azenpenzem.hu.
A portál megjegyzi, hogy ez nem minden országban jelent általános gazdagodást, a vagyon sok helyen meglehetősen koncentrált a társadalmon belül. Hasonló a helyzet itthon is: a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, 2020-as háztartási vagyonfelmérése például azt mutatta (hasonlóan a korábbihoz), hogy a részvényvásárlás és befektetési alapokba fektetés „úri huncutság”, és az a vagyon szerinti felső decilisre jellemző. Miközben készpénzzel minden háztartás rendelkezik, addig például tőzsdei részvénnyel csak a háztartások 2 százaléka, befektetési jeggyel a háztartások 3 százaléka.
Az Allianz elemzése szerint az ukrajnai háború megakasztotta a világgazdaság Covid19-válság utáni helyreállás folyamatát, és az elszabadult az infláció, energia- és élelmiszerhiány, valamint a monetáris szigorítások várhatóan olvasztják a háztartások vagyonát.
Világszinten a pénzeszközállomány több mint 2 százalékos zsugorodása várható 2022-ben, ami az elemzés szerint a 2008-as nagy pénzügyi válság óta az első jelentősebb mértékű veszteség lesz a pénzvagyonban.
A reálértéket tekintve a háztartások elveszítik a vagyonuk tizedét.
Míg a nagy pénzügyi válságot viszonylag gyors fordulat követte, ez alkalommal a középtávú kilátások is borúsak: a pénzeszközállomány nominális átlagnövekedése várhatóan 4,6 százalék körül alakul 2025-ig, szemben az elmúlt három évben tapasztalt 10,4 százalékkal.
Az összeállítás szerint Magyarországon is nagyon felgyorsult a háztartások adósságállományának növekedése. Ez tavaly elérte a 14 százalékot, miután az elmúlt két év mindegyikében meghaladta a 12 százalékot. A nagy pénzügyi válság óta ez a legnagyobb arányú növekedés. A képet, legalábbis az Allianz szemében, határozottan árnyalja viszont, hogy a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya „mindössze” 25 százalék, ami jóval a szomszédos országok szintje alatti. Közben pedig az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 060 euróra rúgott, ezzel pedig Magyarország a 29. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában, ami nem csekély teljesítmény, tekintve a pénzügyi vagyon, illetve a hitelfelvételek egyenlőtlen társadalmi eloszlását.