Az európai piacra érkező import az előző évinél 5 százalékkal alacsonyabban alakult, az előző hónaphoz képest pedig 6 százalékkal csökkent a napi átlagos volumen. Az LNG 9 százalékkal volt alacsonyabb a júliusi szállításnál, feltételezhetően az infrastruktúraszűkületek korlátozzák a forrás nyugat-kelet irányú mozgását a keresleti centrumot jelentő közép-európai régióba. Az orosz forrás a júliusi alacsony szinthez képest is további 6 százalékkal csökkent.
Az Északi Áramlat vezetéken a szállítás a kapacitás 20 százaléka körüli szinten maradt a hónapban, azonban 31-én teljesen leállt a szállítás. A Török Áramlat vált az orosz gáz legfontosabb szállítási útvonalává, a szállítás éves alapon 17 százalékkal, havi alapon 2 százalékkal bővült.
A hazai felhasználás augusztusban 22 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, ami így az elmúlt nyolc év legalacsonyabb értéke. Ezzel egyidőben nőtt a gázimport, és a hazai termelés is emelkedett. A beszállítás szerb, horvát és román irányból is nőtt. Augusztusban 8,6 TWh betárolására került sor, mely 10 százalékkal haladta meg a júliusi értéket,
a töltöttségi szint elérte 62,5 százalékot.
Az uniós földgáztárolók töltöttségi szintje a hónap végén a 2019. és 2020. évi kimagasló szintekhez képest jóval alacsonyabb volt, de 10 százalékkal több földgázt tároltak be, mint a megelőző öt év átlagos augusztus havi tárolási mennyisége. Mivel a régiós országokban fogyasztásarányosan sokkal több tároló áll rendelkezésre, mint az EU-27 átlaga, a kapacitásokhoz viszonyított töltöttségi szint nem érte el az uniós átlagot, ugyanakkor
fogyasztásarányosan a magyar, az osztrák és a szlovák tárolói készlet nagysága jelentősen meghaladta az Európai Unió által elvárt 35 százalékot.
Döntően az Északi Áramlat leállításával kapcsolatos hírek hatására augusztusban a földgáz spot árak tovább emelkedtek. A júliusi 200 €/MWh körüli szintről az árak a hónap közepén néhány napra 310 €/MWh fölé is kerültek a napi termék piacán. A határidős árak is követték a spot árak emelkedését, a következő havi termék esetében 340 €/MWh-ig szökött fel az árjegyzés, a 2023-as éves termék pedig majdnem 200 €/MWh-ig emelkedett. A piaci szereplők még 2024-re is alacsonyabb forrásszinttel számolnak.
A szűkös LNG forrásokért folytatott versenyben az európai piacok továbbra is jelentős felárat fizetnek az ázsiai piacokhoz képest,
augusztus végén a kiugró európai árkörnyezetben 80 €/MWh-ig emelkedett az árkülönbözet.