A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelyben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait a témában.
Hernádi Zsolt úgy vélekedett, hogy Európa nagyon komoly problémákkal küzd az energiabiztonság terén, amit tovább súlyosbít az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen intézett szabotázsakció. Hangsúlyozta, hogy 1945 óta nem akadt arra példa, hogy bármely ország alapinfrastruktúráját megtámadták volna Európában.
Szerinte a korábbi „útra már nem lehet visszatérni”.
Európának új nyersanyagforrásokat kell keresnie,
úgy látja, intenzív versenyfutás várható Ázsiával az erőforrások szűkössége miatt. Az energiaintenzív iparágak áthelyezik majd tevékenységüket Európán kívülre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy miután az európai államok vezetői nem tudnak annyi földgázt behozni, mint amennyire a kontinensnek szüksége lenne, ezért gázhiány is sújtja Európát, ennek következtében pedig például a műtrágyagyártás 70 százaléka már most leállt – emelte ki Hernádi Zsolt.
A szankciópolitika következtében kialakult bizonytalanság nehéz helyzetbe hozza a Molt is, miután az összes térségbeli olajfinomító (Budapesten, Százhalombattán és Pozsonyban is) az orosz típusú kőolaj feldolgozására van kalibrálva. Hozzátette, hogy ezeknek a finomítóknak az átállítása 500–600 millió dolláros költséggel járna, ráadásul a különböző típusú olajok összekeverését olyan módon kellene megoldani, hogy az minél inkább hasonlítson az orosz olajra.
Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy
a magyar kormány által bejelentett intézkedések költségének 60–70 százalékát finanszírozza a Mol,
ez jelentős bevételkiesést jelent a vállalat számára. (Cikkünk eredeti verziójában és annak címében a forrásként használt cikket idézve azt írtuk, hogy Hernádi Zsolt támogatja az üzemanyag-ársapkát, de a felvételen – 16.11-től – egyértelműen arról beszél az elnök-vezérigazgató, hogy a Mol finanszírozza ezeket az intézkedéseket. Cikkünk címét ennek megfelelően megváltoztattuk – a szerk.)
Elmondása szerint a Mol elkötelezett a fenntarthatósági irányelvek iránt, az olyan szolgáltatások, mint a Bubi, a Lime és a Limo is mind ebbe a sorba illeszkednek. A napelemparkokba való befektetés mellett a Mol már az úgynevezett „zöld hidrogén” technológiáját is elkezdte tanulmányozni. Ez a technológia még drága, de a Mol elnök-vezérigazgatója szerint érdemes abba invesztálni.