Az elnök úgy látja, hogy az utóbbi időben egyre többet foglalkoztak a médiában a jövő évi minimálbér kérdésével, konkrét – meglátása szerint alacsony – összegek is megjelentek, ezért érezték úgy, hogy meg kell szólalniuk a témában.
Emlékeztetett arra, hogy augusztusra 15,6 százalékos inflációt adott meg első becslésében a KSH, ilyen helyzetben „megengedhetetlen, hogy bárki is abban gondolkodjon, hogy egy számjegyű minimálbér-emelkedés történhet Magyarországon 2023-ban”.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség még nem mond pontos értéket, amellett érvelnek, hogy az inflációs mértéket figyelembe kell venni.
„Reálbérveszteséget jelentő minimálbér-növekedést nem támogatunk. Természetes elvárása az a legkevesebbet keresőknek, hogy
az emelkedés legalább az inflációnak feleljen meg”
– szögezte le Zlati Róbert.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy évek óta nem szerepel a minimálbér-megállapodásokban a bérajánlás, pedig ők fontos elemnek tartják.
„Ez elsősorban az állami vállalatok korábbi években kialakult olyan bérfeszültségeit segítené megoldani, amelyeknél nem volt vagy nincs lehetőség igazából vállalati szinten egyeztetni, hiszen a kormány diktálja, hogy milyen bérfejlesztésekről lehet egyeztetni. Egy ilyen bérajánlás segítené azokat a vállalatokat, ahol nincsen igazi párbeszéd, egyeztetés erről a kérdésről” – mondta az elnök.
A dolgozók oldalán ott van az infláció és a rezsi növekedése, de ott van ugyanez a vállalkozóknál is; a Portfolio nem reprezentatív felmérése szerint a cégek 14 százaléka bezárná a vállalkozását. Adódik a kérdés: lehet ilyen körülmények között magasabb minimálbért kérni?
Zlati Róbert szerint szükséges. Különválasztaná az alacsony keresetűeket a jobban keresőktől és az átlagbérrel bíróktól: „Sohasem volt úgy, hogy a minimálbér-emelésnek megfelelő mértékű bérfejlesztés ment végig a teljes bérezési skálán. Akik minimálbéren vannak foglalkoztatva, azokat érinti leginkább a inflációnövekedés és ezen belül a rezsi drágulása.”
A vállalatok 14 százalékos adatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség régóta jelzi, hogy az álláskeresési támogatást kellene megnövelni, hiszen a jelenlegi három hónapos időtartam szerintük nagyon méltánytalan, ennek többszöröse az, amíg Magyarországon állást keresnek az emberek. Ők ennek a támogatási formának a kilenc hónapra emelését indítványozzák.