Ebben a hónapban az új kormány frissen kinevezett miniszterei az MCC budapesti, illetve regionális központjaiban ismertetik céljaikat, beszélnek területükkel kapcsolatos feladataikról, jövőképükről. Az eseménysorozat harmadik vendége Nagy Márton volt–- olvasható az intézmény oldalán.
A gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs válságot – amely nagy része globális okokra vezethető vissza – egy gazdasági válság fogja követni. „A következő időszak a legfelkészültebb közgazdászok tudását is próbára fogja tenni. Sok válságot láttam már, de az előttünk álló nehéz és különbözik az előzőktől” – idézi szavait a novekedes.hu.
Nagy Márton szerint ugyanis a recesszió azért elkerülhetetlen a fejlett országokban, mert az infláció stabilizálásának eszközeként tekintenek a gazdaság visszafogására.
„Jobban kell ma félni a recessziótól, mint az inflációtól”
– hangsúlyozta.
A tárcavezető kijelentette, a nyugati módszer hibás megközelítés. Hazánknak megvannak az eszközei, hogy a válságot kreatív és hatásos eszközökkel kezelje: a beruházási ráta fenntartható, Magyarország kész a megállapodásra az EU-val az uniós pénzekről és a munkahelyek, ezen keresztül pedig a családok megvédése sikeres eszköze a recesszió eredményes kivédésének – tette hozzá a miniszter.
Mint azt megismételte, az infláció letörése nehéz feladat, ezért a recesszió ekerülhetetlen 2023-ban illetve 2024 első félévéig. „Mesterséges recesszióval tudatosan toljuk be az országot a recesszióba:
ha például felvisszük a munkanélküliséget, az lecsökkenti a keresletet, és leviszi az inflációt, de ez politikailag egy rémálom”
– magyarázta.
Azt is megjegyezte, hogy a recesszió megemeli a pénzügyi, a gazdasági és a politikai válság kockázatát, ilyenkor pedig felértékelődik a stabil kormányzat és a nagy társadalmi felhatalmazás.
Nagy Márton kiemelte: a magyar kormány egyik célja a családok és a munkahelyek megvédése, ami azért is különösen fontos, mert 2023-ban pénzügyi, gazdasági és politikai válság kockázata jelenik meg majd Európában is.
A mediterrán országok válsága pedig el fog érni Magyarországra
– húzta alá.
Kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szeint jövőre 2-3 százalék lehet a magyar növekedés, ami a növekedési előnyünk fenntartása mellett elvileg azt feltételezi, hogy nulla körüli növekedés lehet az euróövezetben.
Szerinte egyébként csak idő kérdése, hogy a munkaerőpiacon is romló hangulat alakuljon ki, mert amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor ugyanez igaz a munkaerő-piaci hangulatra.
A romló fizetési mérleg most természetes
A tárcavezető úgy véli, hogy Magyarországon a válságban természetes a romló fizetési mérleg az energiaimport és a magas energiaárak miatt. Érdemi beruházások zajlanak nálunk, 27 százalékos a beruházási ráta, ami az unióban az egyik legmagasabb. A befektetések azonban az energiaintenzív ágazatokba érkeznek.
Jövőre csökken a folyó fizetési mérleg 5 százalék alá, ezért is fontos az uniós források lehívása – hívta föl a figyelmet. Összesen 37,5 milliárd euró uniós pénzről van szó, ebből 22 milliárd a kohéziós politika a 2021-27-es költségvetésből, vagyis a többéves pénzügyi keretből (MFF). „Ezt meg fogjuk kapni, az uniós pénzeket be kell húzni” – fogalmazott a miniszter.
Az úgynevezett helyreállítási alap (RRF) nekünk járó forrásaiból 9,6 milliárd euró a hitel, és 5,9 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás. „Ez utóbbi tétel valójában a tárgyalás lényege, ezt is be kell húzni, erről megy a vita. A feltételeket teljesíteni fogjuk,
ősszel meglesznek a megállapodások, rajtunk nem fog múlni”
– ígérte.
Végül, de nem utolsó sorban rámutatott, a legolcsóbb módja a válságkezelésnek továbbra is az lenne, ha minél hamarabb véget érne a háború.