Nyitókép: MLiberra/Getty Images

Újra bajban a chipgyártók: most a háború tesz keresztbe nekik

Infostart
2022. június 18. 13:30
A koronavírus-világjárvány idején kialakult tartós alapanyaghiány után most Oroszország okoz fejfájást azzal, hogy korlátozza egyes, a chipek készítéséhez szükséges gázok kivitelét.

Neont, héliumot és argont csak korlátozott mennyiségben vásárolhatnak Oroszországtól május óta a barátságtalannak tartott országok a TASSZ orosz hírügynökség szerint: mindhárom nemesgázra szükség van ahhoz, hogy chipeket állíthasson elő egy gyártó.

A gázok kivitelének korlátozása az egyik legutolsó orosz intézkedés, amellyel az Ukrajnát megtámadó országot érintő nyugati szankciókra reagál Vlagyimir Putyin rezsimje. A háború előtt Oroszországból és Ukrajnából származott ezeknek a chipgyártásban használt gázoknak a 30 százaléka – írja a CNN.

A korlátozás akkor lépett életbe, amikor a félvezető-iparág végre fellélegezhetett a Covid okozta problémák után: tavaly 10 millióval kevesebb autót gyártottak világszerte a chiphiány miatt. Éppen 2022 második félévére számított arra az üzletág, hogy nagyobb mennyiségben állnak majd rendelkezésre a vágyott chipek.

"Amire nyilvánvalóan nincs szükségünk, az egy újabb drámai fordulat a chipellátással kapcsolatban: ez befolyásolhatja és talán meg is akaszthatja a fellendülést" – mondta Justin Cox, az LMC Automotive autóipari tanácsadó cég globális termelési igazgatója. Elmondása szerint aggasztó a fejlemény, de

semmiképp sem volt váratlan az autógyártók számára,

akik már azóta készültek a régióból származó nyersanyagellátás terén problémákra, hogy nyolc éve Oroszország megszállta a Krímet.

Megsemmisült az ukrán tisztítóüzemek egy része

A neon fontos szerepet játszik a félvezetők gyártásában a litográfiának nevezett folyamatban. A gáz szabályozza a lézer által kibocsátott fény hullámhosszát, miközben a lézer mintát mar a chipet alkotó szilíciumszeletre. A háború előtt Oroszország a nyers neont melléktermékként gyűjtötte acélműveiben, majd Ukrajnába küldte tisztításra. Mariupol és Odessza végezte ennek a tevékenységnek egy részét: az itt zajló harcokban egyes üzemek megsemmisültek.

Az, hogy az ilyen típusú veszteségek nem kényszerítik most teljesen térdre az iparágat, annak köszönhető, hogy 2014 óta a gyártók igyekeztek minél kisebbé tenni függőségüket a régiótól.

Krím elcsatolása előtt 80-901 százalékban innen érkeztek a nemesgázok a chipgyártókhoz: mostanra sikerült 30 százalékra leküzdeni ezt.

"Az iparág felismerte a kockázatot és új források keresésébe, új országok és konkrét beszállítók megtalálásába kezdett" – mondta Peter Hanbury, a Bain & Company gyártással foglalkozó részlegének partnere.

Kínát hozhatja helyzetbe a háború

Korai lenne megmondani, mindez hogyan hat majd az iparágra: Hanbury szerint néhány hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mire számíthatunk. Az ugyanakkor valószínű, hogy ha sikerül is megfelelő mennyiségű nemesgázhoz jutnia a gyártóknak, azért

jóval többet kell majd fizetnie.

Már most ötszörösére emelkedett a neon ára a háború kezdeti állapothoz képest. Valószínű Dél-Korea és a Samsung az elsők közt lesz, akik ennek hatását érzik, mivel nagy mértékben rászorulnak a beszállítókra.

A helyzet nagy nyertese Kína lehet: a legnagyobb és legújabb termelési kapacitással rendelkezik, 2015 óta rengeteg beruházást létesített saját félvezetőiparában, többek között a nemesgázok más ipari termékekből való leválasztásához szükséges berendezések telepítésével. Ma már nettó exportőre ezeknek a gázoknak, és azt állítja, hogy önellátó.