Ismeretes, a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott 2023. évi költségvetési törvényjavaslatban a fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 9210,2 milliárd forint, ami 17,3 százalékkal lépi túl az előző évi várható teljesítést. Ezen belül az általános forgalmi adó előirányzata (7061,4 milliárd forint), 15,2 százalékkal (összesítve 929 milliárd forinttal) haladja meg a 2022. évi várható teljesítést.
A kiskereskedelmi adó a gazdálkodó szervezetek befizetései között kapott helyett (tehát nem az előbbi csoportban) – emlékeztet a Blokkk.com hozzátéve, hogy az előirányzatok szintjén bő kétszeres az emelés már 2022-ben, 2021-hez képest. 2021 és 2023 között pedig két és félszeres az „ugratás”. Megjegyzik, alábbi számításainkban nagyobb adóbefizetéssel számolnak az előirányzatoknál, de a kormány is ide jutott 2021-ben, amikor a befizetések 22 százalékkal lépték túl a tervezettet.
A bolti kiskereskedelmi forgalom 2021-ben 14 086 milliárd forint volt, nagyjából ez a kiskereskedelmi adó köre. Az alap ennél kevesebb, mivel az áfa nélkül számított nettó forgalom számít. Az áfa pedig nem kevés a boltos világban, nagyobbrészt 27 százalék, bár egyes alapvető élelmiszereknél csak 5 százalék –olvasható a kiskereskedelmi blogon.
Mint írják, 2022-ben 16 ezer milliárdnál jóval nagyobb lesz a boltos költekezés értéke. A boltos felextrázott kiskeradó pedig nagyjából másfél százaléka lehet a nettó bevételeknek. Ez azt is jelenti, hogy el is viszi az adózás utáni eredményt az átlagot tekintve. „Ha pedig az étekárstop veszteségét is hozzácsapnánk az eredmény megcsapolásához, akkor már a veszteségeket kellene latolgatni” – fogalmaznak.