Átadták a 2023-as költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre pénteken. A testületnek tíz nap áll a rendelkezésére, hogy véleményt formáljon a jövő évi büdzsé tervezetéről – ismertette Kovács Árpád, jelezve: mielőtt a pénzügyminiszter az anyagot átadta volna, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács hátterében a szakértők már tájékozódtak a makrogazdasági folyamatokról, elemzéseket végeztek, illetve számos elemzői intézet is dolgozott a számokon. Vagyis a rendelkezésükre álló idő egy koncentrált munkát is jelent, sok következtetéssel, aminek a végén, ahogyan immár tizenegy éve, idén is egy véleményt fog adni a tanács – tettet hozzá a testület elnöke.
Kovács Árpád elismerte, hogy a felsoroltakból következően vannak előzetes gondolataik, de mint fogalmazott, az az illő egy ilyen munkában, hogy először az ismerje meg, akinek a dokumentumáról szól az anyag, magyarán, mielőtt a Költségvetési Tanács a véleményét közzéteszi a költségvetés tervezetéről, azt néhány órával korábban megküldi a Pénzügyminisztériumnak, illetve az Országgyűlés azon illetékeseinek, akik ennek a körnek az érdekeltségébe tartoznak.
Természetesen a jövő évig büdzsét sok minden befolyásolhatja, ahogyan az ideit is, amit módosítani kell, jelezte bizottsági meghallgatásán Varga Mihály, a pénzügyi tárca vezetője. Az, hogy a 2023-as költségvetést mennyiben határozhatják meg a háború hatásai, a brüsszeli szankciók, az elszálló energiaárak, illetve a múlt héten bejelentett kiigazító intézkedések különadók formájában, ennek az elemzése zajlik most. Kovács Árpád szavai szerint a makropálya azon számainak összhangját vizsgálják, amik alapján a költségvetés fő számai kialakulnak.
A Költségvetési Tanács elnöke arra is felhívta a figyelmet: Alaptörvényben rögzített, hogy amennyiben a költségvetéseben növekedés van, akkor nem növekedhet az államadósságnak a szintje. Ennek betartása – a mostani véleményezés, majd a zárószavazásnál a hozzájárulásuk – alapvető és lényeges feladatuk, ami biztonsági kontrollt jelent. Ebben az esetben, hogy az államadósság csökkenni fog – jegyezte meg Kovács Árpád. Ez nem túl szokványos, bár vannak hasonló megoldások Nyugat-Európában.
Eközben az Európai Unió ide kapcsolódó különféle szabályai, például a maastrichti kritérium rendszere, vagy az egyes stabilitási szabályok még föl vannak függesztve a Covid-járvány hatásmechanizmusának következményeképpen, ami nagy valószínűséggel 2023-ra is érvényes lesz, így ezeket a Költségvetési Tanács nem veszi figyelembe – zárta gondolatait Kovács Árpád.