A legfrissebb boltstatisztika szerint az elmúlt két esztendőben döntő részben a járványhullám miatt 7524 bolttal csökkent a bevásárlóhelyek száma. A legnagyobb számban az iparcikkes boltok buktak el, 5463 darabbal kevesebb található belőlük – írja a Blokkk.com megjegyezve, hogy az adatok a végleg bezárt és az újonnan nyílók egyenlegei.
A kiskereskedelmi blog hozzáteszi, nyilván súlyos és kényszerű ok volt mindabban, hogy a járványidőszakban összesen két és fél hónapnyi bezárásra kényszerültek az iparcikkes boltok, ráadásul a nyitvatartásuk is korlátozva volt időszakonként, a vásárlók pedig óvatosabbak is voltak, kerülték is azokat. Mostanság viszont már kezdenek egyre többen visszajárni a hagyományos boltokba, a forgalmi statisztikák ezt egyértelműen mutatják is.
Ugyanakkor az élelmiszerboltok száma is csökkent, pedig volt spájzolás is, és legfeljebb a nyitvatartás korlátozása terelgette körükben a vásárlókat, és persze az örök verseny a vásárlók kegyeiért. Az emberek viszont igyekeztek (maszkkal az arcukon) mielőbb túlesni a bevásárláson, így a korábban szokásosnál többször tévedtek be élelmiszeres nagyáruházba.
De a járványtól függetlenül is változnak a vásárlási szokások. Ezt tükrözik a hosszabb távú boltszám statisztikák is. A legszembetűnőbb változás a webáruházak térhódítása, legnagyobb részben az iparcikkes vásárlások körében.
2010-ben 2116 internetes áruház „ügyködött”, míg 2019-ben már 13 ezer. De
a járvány kényszerkorlátozásai miatt „robbant” a webáruházak mutatója, 2021-re 34 457-re ugrott a számuk.
Az iparcikkes boltok száma ugyanakkor másfél évtized alatt 33 ezerrel csökkent, így könnyen ráfoghatjuk, hogy amennyi hagyományos iparcikkes bolt bezárt, ugyanannyi webáruház lépett piacra – írja a Blokkk.com, ami szerint vigyázni kell az adatsorral, hiszen sok webáruház összefonódott a hagyományos bolttal, mégha ez nem befolyásolja a folyamat irányát.
A cipekedés viszont igaz, hiszen főleg manapság a méretes benzinár miatt a webáruháznak olcsóbb az „átvevőpontosdi”, ami lehet a saját hagyományos boltja is, hiszen így megspórolja a házhoz szállítás nem csekély költségét. A vásárlónak így is jut a kényelemből, hiszen válogathat otthon a fotelből, nem kell bóklásznia a tömegben, de a cipekedést nem ússza meg. A házhoz szállítás extra költségét viszont igen.
Az egyes bolttípusokat nézve bútorboltból 5335 helyett már csak 3258, híradástechnikai boltból 8539 helyett 4624, könyvesboltból pedig 3582 helyett már csak 970 található. A ruhaboltok száma 22 719-ről 12 904-re csökkent.
Marad hol tolongani
Nem nagyon változott összességében a hagyományos boltok alapterülete, másfél évtizede 17,3 millió négyzetméter volt, most pedig 17,6 millió négyzetméter. Nyilván a kevesebb számú bolt nagyobb alapterületekkel dolgozik, ezt mutatja az átlagos alapterület ugrása 104 négyzetméterről 147 négyzetméterre, tehát egy átalgbolt másfélszerese a réginek.
A legtöbb bolt a fővárosban található, 24 943, számuk a legtöbb 2012-ben volt, 35 ezer. A megyék körében a legtöbb bolt Pest megyében található, 12 835, őt követi Bács-Kiskun 7012-vel. A legkevesebb helyen Nógrád megyében válogathat a vásárló, ahol a boltszám 2006. Mindez elsősorban a helyi vásárlóerő, lakosságszám függvénye, de számít az utazgatás, idegenforgalom vonzereje is.
Az élelmiszerboltok száma is csökkent összességében, miközben a plázastop ellenére növekedett körükben a nagyáruházak száma.