A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Financial Times egyik véleményszerzőjének "Az Uniónak újra kellene fogalmaznia a fiskális szabályait" című írására reagálva kifejtette: valóban új fiskális szabályokra volna szükség, ugyanakkor nincs olyan megoldás, amely egységesen megfelelne minden uniós tagállamnak.
Meglátása szerint a jelenlegi, hétéves uniós költségvetési ciklus végéig tartó új fiskális rezsimnek várhatóan három építőeleme lesz.
"Először is átléptük a Rubikont: közösen veszünk fel hitelt a határokon átnyúló transzferekre, vagyis az EU a következő években jelentős finanszírozást vonhat be.
Másodsorban, az Uniónak nagy szüksége van a beruházásintenzív növekedésre, habár a 27 tagállam előtt különböző utak állnak. Az északi országok csoportjának a jelenlegi, közepes technológiai szint helyett az új csúcstechnológiákra kellene koncentrálnia. Az eurozóna déli övezetében egészen másra van szükség (napra, földre és az édes életre), a feltörekvő európai gazdaságokban pedig ötvözni kell a kontinens múltbéli sikereit (főleg a hatalmas infrastrukturális projekteket) az EU jövőjével (vagyis az új technológiákkal).
Harmadrészt, Franciaországnak és Olaszországnak igaza van abban, hogy bizonyos beruházástípusok (pl. a digitális és zöld átállást célzók) megérdemlik a központi költségvetési finanszírozást."
Összességében úgy véli, hogy "kettő az egyben" költségvetésre van szükség:
- az első, tradicionális részben a GDP-arányos deficitnek 3 százalék alatt kell maradnia,
- míg a főként közös hitelfelvétellel finanszírozott második rész hiánya az előbbihez képest plusz három százalékos legyen.