Tavaly az utolsó hónapban is folytatódott a villamosenergia-árak emelkedése; decemberben a másnapi piacon újabb árcsúcsok dőltek meg - tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb jelentése tartalmáról az MTI-t.
Kiemelték: december 21-én 17 órától a spot ár Németországban és az egész régióban 620 euró volt megawattóránként, ami az előző évi ár csaknem 14-szerese.
Decemberben az éves termék ára is extrém ingadozást mutatott: a hónap legmagasabb értéke december 22-én a német piacon jelentkezett 324,6 euróval megawattóránként, ami több mint duplája volt a hó eleji értéknek - jegyezték meg.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
A magyar piacon a villamosenergia-kereslet dinamikusan bővült, a bruttó fogyasztás tavaly decemberben 5,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. December 9-én negyedszerre is megdőlt a bruttó negyedórás téli rendszerterhelési rekord; az új csúcs 7361 megawatt volt - ismertették.
A 28 európai ország adatai alapján összesített decemberi nettó villamosenergia-fogyasztás az előző év azonos időszakához képest 3,4 százalékkal emelkedett.
A közleményben arra is kitértek, hogy a decemberi áremelkedések hátterében az volt, hogy a rendkívül alacsony német szélerőművi termelés pótlásához - a sosem látott földgáz árak mellett - volt szükség a gáztüzelésű erőművek termelésére. A hónap végén csak az enyhe időjárás és a német szélerőművi termelés felfutása mérsékelte az árakat.
A villamosenergia-ár ingadozásának másik fő mozgatórugója a hónap során a földgáz árának ingadozása mellett a szén-dioxid árának emelkedése volt.
A MEKH adatai szerint a magyar termelés csak 1,3 százalékkal tudott bővülni, mivel a Paksi Atomerőmű egyik blokkja december 16-ig éves karbantartás miatt nem állt rendelkezésre. A szezonális hatásoknak megfelelően a naperőművek csak a termelés 2,6 százalékát tudták biztosítani, és a magas jövedelmezőség ellenére a lignit tüzelésű erőművi termelés is csökkent. E hatásokat a gáztüzelésű erőművek teljesítményének 32 százalékos növekedése ellensúlyozta.
Az áramkereslet kielégítéséhez az import növelésére is szükség volt: a nettó import a fogyasztás 32,2 százalékát fedezte. A szokásos szlovák és ukrán import mellett a többlet Románia és Szerbia irányából érkezett. Ausztriába az alacsony vízierőművi termelés miatt továbbra is exportált az ország - tájékoztattak a közleményben.