Nyolc százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak az idei évre megkötött bérmegállapodások – erről számoltak be a Világgazdaságnak a legnagyobb hazai szakszervezeti szövetségek. Várhatóan az alsó kereseti sávokban lehet a legnagyobb a növekedés.
Lépéskényszerbe hozta az idei minimálbér-megállapodás a vállalatokat, így a régebbi munkavállalók bérét is emelniük kell, akik a két minimálbér között vagy az átlagkereset környékén kerestek – mondta a lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve: a szakszerzetüknek elsősorban a feldolgozóiparra, azon belül az észak-magyarországi régióra van rálátása.
8 százalékos emelésekről számolt be, de 20 százalék körüli emelésekkel is találkoztak.
A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda is két számjegyű emelések eléréséről beszélt, de jó néhányan az átlagnál jóval magasabb bérfejlesztésben részesülnek.
Nem mindenhol ment simán a megállapodás,
Szentgotthárdon, az Opel gyárában például sztrájkbizottságot kellett felállítani, ha nem tudnak megállapodni a felek, akár sztrájkra is sor kerülhet.
„Ahol meg tudtunk állapodni az elmúlt hetekben, ott a munkáltató is belátta, hogy mindenféleképpen két számjegyű béremelkedésre van szükség, különben elveszíti a munkavállalóit” – ezt már Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) alelnöke mondta az újságnak, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. Emlékeztetett rá, hogy ugyanez történt 2018–2019-ben is. Volt, ahol csak 2020–2021-re egyenlítődött ki a bérösszecsúszás.
Palkovics Imre kiemelte, a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is „leharapja”.