Az Egyesült Államok Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatala (US National Highway Traffic Safety Administration, NHTSA) széleskörű vizsgálatot kezdett a vezetéstámogató rendszerek biztonságával kapcsolatban. A felülvizsgálatot az indokolta, hogy több olyan baleset történt az elmúlt időszakban, amelyekben működésbe lépett vezetéstámogató rendszerrel rendelkező autók és sürgősségi szolgálati járművek vettek részt – írja az autoszektor.hu.
Az NHTSA nemrég hivatalos levélben kereste meg a Teslát, amelyben arra kérte a vállalatot, hogy október 22-ig nyújtson be részletes adatokat az úgynevezett Autopilot rendszerének használatáról és működéséről. Az ügynökség azóta kibővítette vizsgálatának hatókörét, és 12 másik autógyártónak küldött megkeresést, amelyben adatokat kértek vezetéstámogató rendszereikről.
A vezetőt segítő automatizált rendszerek – mint például az Autopilot – segíthetnek a gyorsításban, fékezésben és kormányzásban, de a jelenleg forgalomban lévő rendszerek egyike sem működtethető a jáművezető szoros felügyelete nélkül. Ezeket hívják „2. szintű” automatizált rendszernek. A technológia korlátai ellenére a Tesla továbbra is Autopilot néven forgalmazza termékeit, és most a rendszer „béta” verzióját kínálja az Egyesült Államokban a „Full Self-Driving” kifejezéssel. Egyes 2. szintű rendszerek marketingjét és működését bírálták többek között olyan neves szakmai szervezetek, mint az Egyesült Államok Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanácsa (US National Transport Safety Board), a Holland Biztonsági Tanács (Dutch Safety Board), az Euro NCAP , az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC).
A neves Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói által szeptemberben közzétett tanulmány azt is megállapította, hogy a Tesla Autopilotot használó járművezetők kevésbé foglalkoznak a vezetéssel mint tevékenységgel, mint a manuálisan vezetők.
Az ETSC többször is figyelmeztetett már, hogy nem szabad további lépéseket tenni az olyan vezetést támogató rendszerek engedélyezésére, amelyek jelentős mértékben elvonják a járművezető figyelmét a vezetési feladattól, egészen addig, amíg sokkal többet nem tudunk meg a meglévő rendszerek valós biztonsági teljesítményéről. Európában még nagyon keveset tudunk például arról, hogy ezek a rendszerek milyen szerepet játszanak a balesetekben. A legtöbb baleseti elemzés ugyanis korlátozott hatókörű, és nem vizsgálja, hogy mely biztonsági rendszerek működtek a baleset idején, részben az ilyen adatok lekérésének technikai nehézségei miatt.
A Holland Biztonsági Tanács 2019-es vizsgálata számos problémát vetett fel az ilyen rendszerekkel kapcsolatban, nevezetesen:
- emberi tényezőkkel kapcsolatos problémák, mint például a járművezető túlértékelése, félreértése és visszaélése, valamint a járművezető figyelmének elvonása a vezetési feladattól;
- olyan rendszerek, amelyek aktiválhatók és aktiválódnak olyan helyzetekben, amelyekkel nem tudnak megbirkózni – például nem elválaszott pályatestek körforgalommal;
- az átláthatóság hiánya ezen rendszerek tervezése, képességei és hatékonysága tekintetében;
- szabályozási kérdések a funkcionalitást megváltoztató, vezeték nélküli frissítésekkel és a járművezetői képzéssel kapcsolatban.
Az ETSC aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy 2022-től az elektronikus adatrögzítők (Electronic Data Recorders - EDR) új típusú járművekbe történő beépítésére vonatkozó új követelmény Európában szintén nem sokat segít a biztonsággal foglalkozó kutatóknak, mivel a tervek szerint az ütközések idejére és helyére vonatkozó információkat nem rögzítik. Az EDR-ek hasznosak lehetnek a vezetőtámogató rendszerekkel kapcsolatos kockázatok meghatározásában, de csak akkor, ha az időre, helyre és az adott időben aktív rendszerekre vonatkozó információk könnyen hozzáférhetők a felhatalmazott hatóságok számára.