Az online pénztárgépek bevezetése (2014), az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER, 2015), a kötelező online számlaadat-szolgáltatás (2018. július 1-jétől) után most újabb gazdaságfehérítő intézkedést hoz a kormány: jövő év januárjától élesedik a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer. Ez alapvetően a nagyobb állami beruházásokat érinti, a magán-, illetve a családi építkezéseket nem – mondta a Magyar Nemzetnek Gyutai Csaba, az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos.
Az Üvegkapuként is emlegetett rendszer egyik lényeges eredménye lesz, hogy jelenleg a munkaerő törvényes alkalmazását az adóhivatal, a foglalkoztatási hatóság és az építésfelügyelet is jogosult ellenőrizni, ám januártól
nyomon lehet majd követni, hogy ki és mikor lép be egy munkaterületre, ahogyan azt is, hogy ki távozik onnan.
Így nem lesz szükség arra, hogy az említett hatóságok jelen legyenek az adott építkezésen. Ez persze nem zárja ki a lehetőségét az időnkénti helyszíni ellenőrzéseknek – jegyezte meg a szakember.
Gyutai Csaba kiemelte: az állam szeretne tisztán látni a nagy értékű beruházásai kapcsán. Az új szabályozás a közbeszerzéssel érintett, tehát alapvetően az állami, hétszázmillió forint értéket meghaladó beruházásokra érvényes. A magán-, illetve a családi beruházásokat a változás nem érinti.
"Bőven van megrendelése az ágazatnak, a közbeszerzési eljárások értéke meghaladja az ezermilliárd forintot"
- derült ki a kormánybiztos szavaiból.
Magyarország egyik stratégiai ágazata az építésgazdaság, 2019-ben a kivitelezési szektor mintegy 6,5 százalékkal részesült a bruttó hazai össztermékből. Ha ehhez az alapanyag- és termékgyártókat is hozzávesszük, akkor közel 11 százalékos arányról beszélhetünk – illusztrálta az ágazat és a hamarosan bevezetendő lépés jelentőségét.