Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai elsőként 2012-ben észlelték a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj. A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő, vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit – magyarázta az InfoRádióban a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója.
A rovar minden bogyósgyümölcsöt, köztük is leginkább a málnát és a szamócát támadja meg, legkevésbé az alma és a körte van kitéve a veszélynek, bár már ezek esetében is jeleztek kártételt
– tette hozzá Jordán László.
Idén a rovar számlájára írható károk időben és térben eltérően jelentkeztek, tehát voltak olyan területek, ahol hatalmas károkat okozott, másutt viszont kevésbé jelent meg. Sokat számított az időjárás, ugyanis ez a muslica nem kedveli a szárazságot, hőhullámokból és aszályos időszakokból pedig több is kijutott az idén. Ugyanakkor az esősebb, párásabb periódusokban megtalálta magának a tápnövényt, és olyankor komoly károkat tudott okozni – fogalmazott a szakember, kiemelve:
a foltosszárnyú muslica képes a termés 80, de akár a 100 százalékát is elpusztítani,
ilyen mértékű kárról idén azonban nem érkezett jelzés Magyarországról.
Ami a védekezést illeti, van rá mód, azonban nagyon nehéz, miután az érő félben lévő gyümölcsöt támadja meg, és csak nagyon rövid idő áll rendelkezésre a beavatkozás és a betakarítás között, márpedig figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, aminek a betakarításig el kell telnie.
Jordán László végezetül azt is elmondta, hogy a foltosszárnyú muslica első, 2012-es észlelését követően viszonylag gyorsan, néhány év leforgása alatt nagyon elterjedt és mára gyakorlatilag mindenütt ott van, így jószerivel csak az évjárathatást lehet esetükben érzékelni, vagyis ha kevesebb van, akkor az a kedvezőtlenebb, ha több, az a kedvezőbb időjárásnak köszönhető.