Nyitókép: Chris Ratcliffe/Bloomberg/Getty Images

Szétszerelés, újrahasznosítás: mi történik az örökre földre kényszerülő repülőgépekkel?

Infostart
2021. augusztus 22. 17:02
A világ utasszállító járataink nagyjából negyede továbbra is parkolópályán áll: reptereken és más tárolóterületeken parkolnak a repülők, melyek közül akadnak olyanok, amelyek soha többé nem is szállnak majd föl.

A pandémia kezdetén a világ repülőgépeinek közel kétharmada, pontosan 64 százaléka állt a földön: ez február 21-ére 35 százalékra mérsékelődött, mostanra pedig 24 százalékra csökkent ez az arány. Ez is még 5467 gépet jelent, írja a BBC.

"A tulajdonosok nem akarnak parkolási és tárolási díjakat fizetni a repülőgépek után – mondja James Cobbold, a Willis Lease, egy nemzetközi repülőgép-lízingelő cég igazgatója. – Vagy üzemeltetni akarják azokat, vagy meg akarnak szabadulni tőlük, ami azt jelentheti, hogy alkatrész-kereskedőnek adják el szétszerelésre."

Háromféleképp tároltatnak

A tárolt repülőgépek állapota nagyon változatos: teljesen menetkész, felszállásra alkalmas állapotútól kezdve a darabokig szétszereltekig volt köztük mindenféle. Az egyik ilyen, tárolásra használt helyszín a gloucestershire-i Cirencester közelében található Cotswold repülőtér, amely a repülőgépek szétszerelésére szakosodott Air Salvage International vállalatnak ad otthont.

An Airbus A320-200 – Chris Ratcliffe/Bloomberg/Getty Images

Bradley Gregory, az Air Salvage International vállalatcsoporthoz tartozó, repülőgép-alkatrészeket szállító Skyline Aero ügyvezető igazgatója elmondása szerint három forgatókönyv létezik, amikor egy repülőgép végleg földre kerül és hozzájuk szállítják.

  • Az első a legoptimistább: eszerint a gép egyben marad, menetkészen, egy esetleges felszállástól csak néhány ellenőrzés választja el.
  • Lehetséges hosszú távú tárolást is választani: ekkor a motorokat eltávolítják a gépből és kevesebbszer ellenőrzik állapotát.
  • A végső állomást az jelenti, ha a gépet teljesen szétszedik, hogy részeit más repülők alkatrészeiként használhassák fel.

"Az elmúlt egy évben érkező gépek 75-80 százalékát hosszú távú tárolásra hozták, konkrét tervek nélkül" – mondja Gregory. Jelenleg 29 repülőgéppel foglalkozik: ezek közül tizennégy szétszerelésre vár, hat szétszerelése pedig már zajlik. Tavaly összesen 449 repülőt szereltek szét világszerte, ami kevesebb, mint a 2019-es 508.

Szemét helyett alkatrész

A repülőgépek szétszerelés utáni életére egyre nagyobb figyelem hárul a környezettudatosság szempontjai miatt: modelltől függően nagyon sok az olyan alkatrész, amelyet még fel lehet valamilyen módon használni.

Chris Ratcliffe/Bloomberg/Getty Images

"Az eltávolított alkatrészek száma egy régebbi, kevésbé kívánatos alkatrészeket tartalmazó modell esetében 200-tól indul, de az

újabb modellek esetében akár 1200 alkatrészig is terjedhet,

sőt, néha még ennél is több. Egy repülőgépből több száz alkatrész mehet át átvizsgáláson, és amennyiben megfelelők, nem sérültek meg javíthatatlanul, ezek mind bekerülhetnek egy másik repülőgépbe" – mondja Gregory.

A kompozit anyagok problémásak

A hajtóműveken kívül a hasznos alkatrészek közé tartoznak még a futóművek, a fékek, a pilótafülkében lévő műszerek, sőt, még a kerekek is. James Cobbold szerint jelenleg az utastér újrahasznosítása jelenti a problémát, mivel az vegyes műanyagokból készül.

"Ha egy törzset vagy annak részeit kell selejteznünk, és a kabinbelsőre nincs szükség, akkor ez az egyetlen anyag, ami a hulladéklerakóba kerül"

– mondja. A kompozit anyagok újrafelhasználása nagy kihívás: a legújabb gépek nagy részében használják ezeket, így ennek terhe egyre csak nőni fog, jelenleg nincs olyan ár-érték arányú módszer, amely tudná ezt a folyamatot serkenteni.

Év végére becslések szerint 6120-ra nő majd a tárolóhelyeken álló repülőgépek száma.