Meglepetést hozott a friss inflációs adat

A júniusi 5,3 százalék után nem erre számítottak az elemzők. Egy év alatt az átlag fölött nőttek az üdülési szolgáltatások, az üzemanyagok, a bútorok, az építőanyagok, a dohánytermékek árai.

A magas, 5,3 százalékos júniusi adat után júliusra 4,6 százalékos éves inflációs rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a visszaesés nagyobb az előzetes becsléseknél: az elemzők csak kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemet vártak.

Január-júliusban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek

az előző év azonos időszakához képest.

12 hónap alatt, 2020. júliushoz viszonyítva

az élelmiszerek ára 3,1, ezen belül az étolajé 27,5, a munkahelyi étkezésé 8,4, a margariné 8,0, a baromfihúsé 7,7, a büféáruké 7,3, a liszté 7,2, az éttermi étkezésé 6,2 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,1, ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,7, a konyha és egyéb bútorok 8,4, az új személygépkocsik 7,5 százalékkal kerültek többe.
A járműüzemanyagok ára 19,8,
a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 11,9 százalékkal magasabb lett.
A szolgáltatások 2,9, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 11,3, az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak.

1 hónap alatt, 2021. júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal nőttek.

Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva áruk átlagosan 0,4 százalékkal nőtt.
Az élelmiszereken belül az étolaj 3,8, a baromfihús 2,1, a vaj és vajkrém 1,5, a száraztészta, illetve a munkahelyi étkezés egyaránt 1,1 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek 2,4, a sertéshús, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka egyaránt 0,8, a tojás 0,7 százalékkal kevesebbe került.
A járműüzemanyagok ára 4,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,1 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások 0,4, ezen belül az üdülési szolgáltatások átlagosan 7,8 százalékkal drágultak.

Továbbra is jelen van az inflációs nyomás a gazdaságban

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője közölte, a júliusi inflációs lassulás elsősorban bázishatások következménye, havi alapon továbbra is jelentős általános áremelkedést mért a KSH; a szakértő szerint az enyhülés ellenére továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció júliusban a várakozásoknak megfelelően lassult az előző hónapokhoz képest, bár így is a célsáv fölött maradt, az inflációs nyomás tehát továbbra is jelen van a gazdaságban, bár a korábbinál mérsékeltebben.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt "felrobbanó" kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője jelezte, hogy a jegybank által figyelt inflációs adatok lassulást mutattak, de így is többéves csúcsuk közelében vannak; a szakértő szerint ezek alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban.