Az írás szerint "a magyar jövőkép nyugati irányból keletre fordul" és "minden keleti siker mélyén valójában az értékrendek, kultúrák, nyelvek ősi és bőséges forrása húzódik meg. A szellemi mintákból erednek a valóság jelenségei. Az jöhet létre a közösségi életben és a gazdaságban, amelynek mintái a nyelvben élnek".
Matolcsy György kiemeli:
a magyar nyelv "teremtő, kreatív és újrakezdő", egyben a "gazdagság, sokrétűség, bőség és sokszínűség nyelve", amely közvetíti az "ősi tudást".
A jegybank elnöke szerint a magyar a szabadság, mozgás és individualizmus; a kettősség és ellentétek; valamint a család, vezetők, idősek tiszteletének nyelve is. Mindez kihat a magyarok "lelki szerkezetére", és végső soron gazdasági teljesítményére is.
Úgy fogalmaz: "Nyelvünk őrzi az emberiség őstudását, ami a Világegyetem egységét jelentette. Az »egy« maga az »Ige«, ami az »égi« és félreérthetetlenül azt jelzi, hogy a földi ember egy a Világegyetemmel, a Teremtővel és a természettel. Ez a tudás a múltból jön, de a jövő megnyerésének legfontosabb tudása. Ez a felismerés áll a mai zöld átmenet és az egyre erősödő fenntarthatósági gondolkodás mögött. A következő évtizedek új technológiái, gazdasági ágazatai, nemzeti sikerei mögött a társadalmi és természeti fenntarthatóság felé vezető megoldások állnak. A magyar nyelv képességei a fenntartható fejlődés bőséges szellemi forrásai."
A szabadság, mozgás és individualizmus nyelve továbbá a magyar Matolcsy György meglátása szerint, amire példaként hozza fel, hogy a magyar nyelvben él a legtöbb mozgást jelentő ige. A mozgás a helyváltoztatás szabadságát jelenti. Ezt erősíti a mellérendelő szerkezet, ami a függőség helyett a függetlenség és a szabadság forrása.