A Bitcoinhoz vagy a Facebook Librájához hasonló kriptopénzzel világszerte több ország kormánya is kísérletezik már, és ezért az Európai Uniónak is egyre sürgetőbbé vált egy hasonló megoldás kidolgozása. Európában leginkább a Libra bevezetésétől tartanak, amely aláásná az euró létjogosultságát és a félelmek szerint az állampolgárok pénzügyeit is sebezhetővé tenné.
A tavaly októberben kezdett féléves EKB-kísérletről és a tervekről a 24.hu azt írta, a digitális euróval a gyakorlatban nem váltanának le semmit, csak kiegészítenék az emberek pénztárcáját egy virtuális pénznemmel, amit bárki bárhol elkölthet, és még attól sem kell tartania, hogy megfigyelik őt.
Az alap elképzelés szerint a cégek a bankkártyák és a készpénz alternatívájaként fogadhatnák el a digitális eurót. Olyan lenne, mint egy bankszámla, ugyanakkor egy pénztárcaszerű applikációban követhetné mindenki a költekezéseit. Az alkalmazást az Európai Központi Bank felügyelné, ők vezetnék mindenki számláját. Egy digitális euró ugyanannyit érne, mint egy euró érmében.
Mi lesz a bankrendszerrel?
A digitális euró, a kriptopénzeknél használt módszerek révén, nem menne át bankokon és elszámolóházakon, hanem fizetéskor rögtön átkerül az eladóhoz, csakúgy, mint a készpénz.
Bár a kártyás, digitális fizetések nagy arányban elterjedtek a koronavírus-járvány során, ami lépéssel közelebb vihet a kriptopénzek használatához, a digitális euró bevezetése nem egyszerű dolog, hiszen a komplett gazdaságra hatással lenne.
Ha ugyanis a ez a kriptopénz egyszer valósággá válik, mindenkinek jobban megéri majd ott tartania a megtakarítását, mintsem a pénzintézeteknél, melyek hónapról hónapra komoly összegekkel terhelik meg az ügyfeleiket, és kamatot se sokat fizetnek a benntartott összegek után.
De az sem lenne az igazi a társadalom számára, hogy ha drasztikusan bezuhanna a banki befizetések száma, mert a kölcsönöket kevésbé tudnák finanszírozni, és szinte azonnal érezhetően megnőnének a kamatköltségek.
Az EKB most azon dolgozik, hogy megelőzzék a felsorolt forgatókönyveket. Limitálhatják például a digitális euró maximálisan birtokolható értékét, vagy meg is adóztathatják azokat, akik nagy mennyiségben vásárolnak vagy helyeznek át pénzt a virtuális térbe.
További megoldandó feladat a digitális euróval kapcsolatban a személyes adatok biztonsága. És bár a kutatások még zajlanak, az már biztos, hogy a digitális eurót offline is elérhetővé kell tenni, hogy használható legyen rendkívüli események idején is.
Néhány hónap és megszületik a döntés
Az Európai Központi Bank várhatóan 2021 közepén hoz majd végleges döntést a kísérlet eredményeit figyelembe véve arra vonatkozóan, hogy egyáltalán bevezessék-e a digitális eurót. Bárhogyan is határoznak, leghamarabb 2–4 év múlva vethetik majd be élesben az új fizetőeszközt, ha most ez még utópisztikusnak is tűnik.