A májusban becsült 7 százalék helyett már 6,4 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt Magyarország tekintetében az Európai Bizottság az idei évre. Ugyanakkor a jövő évi visszapattanás kisebb mértékű lehet: tavasszal még 6 százalékot vártak, most viszont már csak 4 százalékos növekedést. Vagyis a növekedés szerkezetére vonatkozó prognózisban az látható, hogy kisebb lehet az idei visszaesés, azonban lassabb lesz a talpra állás – foglalta össze Beke Károly, a Portfolio elemzője.
A kisebb visszaesésnek ugyanakkor van egy komoly ára: a költségvetési hiány jelentős emelkedése. Az Európai Bizottság ugyanis arra számít, hogy az idei évben 8,4 százalék lesz a GDP deficitje, de még jövőre is csak 5,4 százalékig mérséklődik, sőt, 2022-ben 4,5 százalék lehet, azt sugallva, hogy
elhúzódó lehet a mostani válság költségvetési hatása.
Szemben a magyar kormány kommunikációjával, miszerint csak egy egyszeri megugrás várható a deficitben. A Bizottság ellenben arra számít, hogy a következő években sem fog visszatérni a korábban látott költségvetési fegyelem, és a 3 százalékos hiánycél elérése távoli lehet, ami pedig majd az államadósságban is megmutatkozhat.
A magyar háztartások fogyasztásának alakulását illetően az Európai Bizottság viszont – az idei 3,1 százalékos visszaesés után – jövőre 4,4 százalékos növekedést prognosztizál. Megemlítendő, hogy tavasszal még 6 százalékos hanyatlást vártak az idei fogyasztásban, tehát láthatóan optimistább lett a testület, és részben ez indokolja a gazdaság várt kisebb mértékű visszaesését is. Hasonló figyelhető meg a beruházásoknál is – tette hozzá a szakértő –, ahol most 10 százalék körüli csökkenést várnak az idei évre, de az exportban és az importban is kisebb lehet a visszaesés, ahol májusban még 14–15 százalékos zsugorodást vártak, aminek nagyjából felére csökkentették az ütemét a friss prognózisban.
Az uniós testület a munkaerőpiac kapcsán is kicsit optimistább, „mondhatni realistább lett”:
hiszen tavasszal még nagyon kevés számot lehetett látni a válság hatásairól, ennek ellenére még azt becsülték, hogy az idén akár 7 százalék is lehet a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ezzel szemben jelenleg „csak” 4,4 százalékot várnak, és azt gondolják, hogy jövőre is ezen a szinten fog majd stagnálni.