Mint ismert, a koronavírus-járvány következtében 81 havi növekedés után áprilisban 10,2 százalékkal visszaesett a kiskereskedelem, amit májusban további 2,1 százalékos csökkenés követett, majd lényegében stagnálás következett.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára azt mondta a Világgazdaságnak, hogy mostanra visszarendeződött a kiskereskedelmi forgalom, a másfél, két hónapos tavaszi megtorpanás és a magas bázis ellenére az év egészét tekintve reális cél, hogy az üzletek forgalmának idei volumene elérje a tavalyit.
Azért is számítanak erre, mert mind a három nyári hónapban meghaladta a lélektani határnak tekinthető 1000 milliárd forintot a folyó áron számított forgalom.
Mást vásárolnak most az emberek, és ebben a hiteltörlesztési moratóriummal az embereknél maradó pénz sem hozott nagy változást: az az élelmiszerek iránti kereslet átlag feletti, műszaki cikkekből, bútorokból vagy éppen ruházati termékekből viszont érezhetően kevesebb fogy.
A többség a mindennapi szükségletek kielégítésére szorítkozik,
a lakosság a vírussal való, még hónapokig tartó kényszerű együttélésre készülve (és talán a korábban felélt tartalékok miatt - a szerk.) - inkább félreteszi a pénzét.
A szokásos év végi vásárlói roham is várhatóan más lesz az idén, mint a korábbi években. A kereskedelmi szakszövetségekkel, a meghatározó iparági szereplőkkel történő egyeztetések alapján az ITM államtitkára azt mondta:
ahogy a hagyományos húsvéti nagybevásárlások elmaradtak, úgy a kiugró karácsonyi forgalomra sincs garancia.