eur:
393.76
usd:
365.41
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A leépítési hullám egyetlen régiót sem hagyott érintetlenül

Az elmúlt év a rendszerváltás óta nem látott, 3,5 százalékos szintre csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás. A friss adatok alapján azonban továbbra is órási területi különbségek mutatkoznak. A járvány erőteljesen érintette a munkaerőpiacot.

2019-ben is Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74 és 73,8 százalék), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, derült ki a KSH kiadványából, amit a Portfolio szemlézett. A foglalkoztatás általános növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4 százalék), Észak-Magyarországon (66,1 százalék) és Észak-Alföldön (66,4 százalék) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje.

A legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók rátái közötti különbség 8,7 százalékpont volt.

Megyei szinten még markánsabb különbségek tapasztalhatók: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9 százalék), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4 százalék).

A területi különbségek a munkanélküliség tekintetében is tetten érhetőek.

Tavaly a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2 százalék. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3 százalék.

A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztalt a hivatal, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8 százalékra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6 százalék).

Általános munkaerőhiány

Az egyes megyékben 1,4 és 3 százalék között alakult az üres álláshelyek aránya. Tehát

még olyan megyékben is számos üres álláshely volt, ahol alapvetően magas maradt a munkanélküliség.

A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Pest megyei szervezeteknél jelentkezett, míg a legalacsonyabb arányszámok a Baranya és Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték.

Képzettségi problémák

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot.

A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, a szakmunkások aránya 27, az érettségizetteké 26 százalék, diplomával pedig csupán 11 százalékuk rendelkezik. Mindez mutatja, hogy

az alacsonyabb képzettségűek sokszor nem találnak állást.

A tartalék területi eloszlása összességében továbbra is igen egyenetlen, kétharmaduk a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából hátrányos területeken koncentrálódik, amíg a kedvezőbb gazdasági helyzettel rendelkező régiókban alacsony (Közép- és Nyugat-Dunántúl) a potenciális munkavállalók népességen belüli aránya.

Leépítések a válságban

A koronavírus-járvány komoly leépítési hullámot okozott, ami egy csapásra változtatta meg a munkaerőhiányos környezetet. Az üres álláshelyek száma és aránya az első negyedévben nagyot csökkent, miután a vállalatok recesszióval szembesültek.

A leépítési hullám egyetlen régiót sem hagyott érintetlenül.

A KSH összegzése szerint 2020 március–májusában közel 160 ezer fő munkája szűnt meg, Nyugat-Dunántúlon kerültek ki a legtöbben, Dél-Dunántúlon a legkevesebben a foglalkoztatásból. A Nyugat-Dunántúlon 25 ezer főt építettek le, az Észak-Alföld volt a második leginkább érintett régió, ahol 23 ezer főtől váltak meg. Pesten és Budapesten egyaránt 22–22 ezer fős leépítést hajtottak végre. A Dél-Dunántúlon alig 10 ezer dolgozót építettek le.

A Nyugat-Dunántúlon nőtt a legjelentősebben (3,6, illetve 1,3 százalékponttal) a potenciális munkaerő-tartalék aránya az aktívakhoz képest. Azonban még így is az ország jobban teljesítő régióihoz tartozik, és arra lehet számítani, hogy hamar helyreáll a „rend”. Az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet, itt eléri a 8,3 százalékot a munkaerő-tartalék.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×