Jelenleg nagyjából másfél millió embert érint az országban, hogy a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról. Az elmúlt években a kétezer fős lélekszám alatti településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak még az alapvető termékekért is – írja a Magyar Nemzet.
Mostanra pedig újra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki „sarki fűszeres”, ahol jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.
Fontos láncszemek
A lapnak nyilatkozó Áfeosz-Coop Szövetség elnöke úgy fogalmazott: az érintett egységek fontos szerepet töltenek be a vidéki élelmiszer-értékesítési láncban – körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá.
Mint rámutatott, a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak. Felidézte, hogy a 2016-os bérmegállapodást követő években minden szakképzett munkavállalót megőrizve a kereskedelmi vállalkozások is jelentősen emelték a béreket, ami a multiláncokat kevésbé rázta meg, azonban
a legkisebb településeken a helyi forgalomból nem lehetett mindenütt kitermelni a nagyobb fizetéseket, ezért zártak be több helyen.
Zs. Szőke Zoltán szerint mindenütt érezni a megváltozott körülményeket, amit a válság okozott. Még nincsenek bedőlések, de sokan éppen a határon vannak – jegyezte meg. Kiemelte, hogy a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott:
nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken,
hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.
Érkezhet a megoldás
Az elnök jelezte, hogy már hónapok óta tárgyalnak, az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a piaci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére. Javaslatként például felmerült már, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, bár a legkiszolgáltatottabb körben idén a napi működés támogatására is szükség lehet speciális mentőövre.
Látja a problémát a nagy külföldi áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség is, noha tagjait kevésbé érinti a legkisebb települések értékesítési területe. Vámos György főtitkár a Magyar Nemzetnek megerősítette: az átlagos helyzetű üzletekhez képest több szempontból nehezebb a kis lakosságú településeken a helyi boltok helyzete.