4 °C
Az eredeti jelzésekhez képest – szerencsére – igen széles körben kibővült, hogy melyek azok a katás vállalkozások, vállalkozók, akik részesülhetnek az új kedvezményben – fogalmazott az InfoRádiónak az RSM adóüzletág igazgatója. Így szinte valamennyi kör szerepel, amelyet valóban érinthetett az a válsághelyzet, hogy irodaházakat és üzleteket kellett bezárni, és senki nem tudja a szolgáltatásaikat igénybe venni. A taxis személyszállítástól kezdve a fodrászaton, vagy asztalosokon keresztül a fogorvosig, fekvőbeteg-ellátásig, a személyi edzőkön át a szállodai szolgáltatásban dolgozókig
szinte mindenki megnevezésre került, mintegy 81 ezer fölötti új katás vállalkozás
– tette hozzá Fajcsák Gábor.
Ami a főtevékenységként munkavégzőket illeti, bár van némi átfedés a katásokkal, esetükben már szűkebb a lista, miután elsősorban a turizmus és vendéglátás környezetében próbálták megállapítani az érintettek körét. Illetve – a jelek szerint – a reklámbevételek elmaradása kapcsán igyekezett a rendeletalkotó intézkedéseket hozni, mivel a szerencsejáték, a fogadás, valamint a televízióműsor-gyártás, a műsorszolgáltatás és -összeállítás, folyóirat- és napilapkiadások kerültek a turizmus mellett főként a kedvezményezett körbe. Az ő kedvezményük ugyanakkor jóval magasabb, mint a katásoké – jegyezte meg a szakember –, miután utóbbiaknak négy hónapon át nem kell megfizetniük a többségük számára havi 50 ezer forintot jelentő összeget, vagyis összességében 200 ezer forintos kedvezményt kapnak egyelőre, míg a járulékkedvezményben részülők esetében jóval nagyobb összegekről van szó. Hiszen a bruttó bér tekintetében sem a munkavállalói, sem a munkáltatói járulékot nem kell megfizetni, csak egy minimális, 2710 forint kivételével – jegyezte meg Fajcsák Gábor.
Az új rendelkezés alapvetően
egy „win-win” pozíciót próbált teremteni
– vélekedett az RSM munkatársa. Ugyanis a munkáltatói és munkavállalói oldalon is gyakorlatilag ideiglenesen eltörölték a járulékokat. Vagyis a munkáltatóknak nem kell megfizetniük a munkaszerződés szerinti bruttó bérre rakódó 17,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót, valamint a másfél százalék értékű szakképzési hozzájárulást. Tehát összességében
19 százaléknyi járulékot spórolnak meg a bruttó bérek után.
A munkavállalóknak pedig a munkaszerződésükben szereplő bruttó bérükből ezentúl nem kell megfizetniük, azaz nem vonják le tőlük a nyugdíjjárulékot, a természetbeni és pénzbeni egészségügyi járulékot sem, azaz egész pontosan a természetbeni egészségbiztosítási járulékot csak egy igen kedvező, csökkentett, maximum 7710 forintos összegig kell megfizetniük. Eddig a bruttó bérből az szja-val együtt 33,5 százalékos mértékű levonás történt, ami most
a 15 százalékos szja-ra, plusz a 7710 forintra fog korlátozódni
– magyarázta a szakember.
Win-win helyzet pedig azért, tette hozzá Fajcsák Gábor, mert nemcsak a munkáltató lesz, aki spórol, hiszen ő a 19 százalékos járulékkal kevesebb költséget fog realizálni, a munkavállaló viszont jóval magasabb nettó összeget fog megkapni az eddig nettójához képest, hiszen nem vonják le tőle a 18,5 százalék mértékű járulékokat, csak legfeljebb a már említett 7710 forintot. Ez pedig egy nagyon jelentős nettó bérnövekedést eredményezhet, nyilvánvalóan a bruttó bér mértékétől függően – ismételte meg.
