eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 2-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Koronavírus - így számol a jegybank

Ha nyár végéig, ősz elejéig kitolódik a járvány, akkor kockázati pályáról beszélhetünk a magyar gazdaságban - mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntés után. Nagy Márton azt mondta, hogy a jegybank minden eszközzel támogatja azt, hogy Magyarország a lehető leghamarabb kilábaljon a koronavírus-járvány okozta válságból.

A jegybanki előrejelzés szerint a koronavírus leküzdését követően egy "V" alakú gazdasági növekedés jöhet, vagyis 2020-ban 2 százalék körüli, 2021-ben pedig a járvány előttinél is magasabb ütemű bővülés várható - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Ez a monetáris tanács várakozása szerinti alappálya, amelynek feltétele, hogy megfelelő monetáris és fiskális eszközökkel segítsék a gazdasági élet szereplőit a védekezésben és az újraindításban is. Ugyancsak feltétele az alappályának, hogy a veszélyhelyzet a nyár közepéig véget érjen, minél tovább tart ugyanis, annál nehezebb lesz a felpattanás - tette hozzá.

Szavai szerint jelenleg a védekezés fázisában van a gazdaságpolitika,

a monetáris politikai intézkedések, amelyeket a jegybank folyamatosan hoz, azt szolgálják, hogy a gazdasági élet szereplői megőrizzék képességüket arra, hogy a válság vége után kivegyék részüket a növekedésből, megőrizzék a növekedési potenciált. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézkedések egyik legfontosabb eleme a gazdaságot sújtó bizonytalanság csökkentése, a bizalmi válság kezelése. A jegybanki intézkedések ezt is szolgálják.

Nagy Márton példanélkülinek nevezte az új likviditási eszközt, amelynek első tendere szerdán lesz. Mint mondta különösen ritka, hogy jegybankok fix kamatozással biztosítsanak hosszú lejáratú, akár öt éves refinanszírozási eszközt a bankoknak. Hangsúlyozta, hogy a hitelintézetek ezt az forrást használhatják lakossági és vállalati hitelek folyósítására, de állampapír vásárlásra is. Megjegyezte, a monetáris tanács az új hiteleszközt ugyan korlátlan keretösszeggel hagyta jóvá, de az egyes tendereken az ajánlatokról az aktuális helyzet függvényében dönt majd a jegybank.

A korábbi egyik jelentős intézkedésről, a lakossági és vállalkozási hitelek törlesztési moratóriumával kapcsolatban kiemelte: a jegybank azt javasolja a bankoknak, hogy az év végéig felhalmozódó kamattartozást a meghosszabbított futamidő egészére lineárisan osszák szét, vagyis ne tőkésítsék azt. Ez szerinte a hitelfelvevőknek és a bankoknak is kielégítő megoldás lehet.

Az MNB becslése szerint a lakossági hitellel rendelkezők 80 százaléka él majd a moratórium lehetőségével.

Ebben az esetben a bankoknak ez mintegy 40 milliárd forint bevételkiesést okoz, figyelembe véve, hogy az érintett tőke és kamatrész mintegy 3600 milliárd forintot tesz ki, amiből 450 milliárd a kamat.

A forint árfolyamával kapcsolatos kérdésre kiemelte: a jelenlegi helyzetben a forint a környező országok devizáihoz képest jól szerepelt, kisebb volatilitást mutatott a piaca, akár a lengyel, akár a román devizáénál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×