eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pexels.com

Visszavásárolja a használt bútorait az IKEA

A lakberendezési áruház visszaveszi a megunt bútort, és garanciával újra eladja. És minden megvásárolt terméket át lehet majd venni Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben.

Az IKEA arra koncentrál, hogy megkönnyítse az online vásárlást, és ezzel egy időben hasznos digitális támogatást nyújtson az áruházakban is. Emellett 2020-ban külső cégek által üzemeltetett átvételi pontok nyílnak az következő városokban: Pécs, Veszprém, Kecskemét, Debrecen. Így az IKEA több embert érhet el ott, ahol élnek, dolgoznak vagy társadalmi életet élnek – derül ki a cég közleményéből.

Az IKEA tervezi továbbá, hogy az Örs vezér téri és a prágai áruházaknál egyaránt önkiszolgáló csomagátvételi pontokat hoz létre – elképzelések szerint 2020 végéig. Hat különböző méretű tárolószekrény közül lehet majd választani, a vásárlók tehát kis méretű termékeket és nagyobb megrendeléseket is kérhetnek majd ide. A szolgáltatás nagy előnye az elérhetőség, hiszen a hét bármely napján, a nap bármely órájában elvihetik innen a megrendelt termékeket, nem kell bemenniük az áruház területére, és nem kell várakozási idővel sem számolniuk a csomagátvételi pultnál.

A svéd lakberendezési vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra teljes mértékben megvalósítsa a körkörös gazdaságot. Ezért minden új termékét úgy tervezi már a kezdetektől, hogy azok más célból felhasználhatók, helyrehozhatók, újrafelhasználhatók, újraértékesíthetők és újrahasznosíthatók legyenek annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb hulladék termelődjön.

A cég Magyarországon a tavasz folyamán fogja elindítani a ‘Bútorok második élete‘ elnevezésű szolgáltatását: vásárlóitól visszavásárolja azokat az IKEA-bútorokat, amelyekre már nincs szükségük. Ezeket a bútorokat év garanciával ezen a visszavásárlási áron értékesíti újra a leértékelt árú termékek részlegében.

A társaság forgalma Magyarországon 20,5 százalékkal, 90,3 milliárd forintra nőtt. A magyarországi áruházakban több mint 6,7 millió látogató járt, 3,5 millióan vásároltak is. A magyar vásárlók 37,1 millió terméket vásároltak, és átlagosan 21 783 forintot költöttek vásárlásonként. Szintén sikeresek voltak az éttermek, ahol egy év alatt Magyarországon négymillió vásárlót szolgáltak ki. A fő sláger a húsgolyó volt, amelyből egy év alatt egymillió darabot értékesítettek.

Az online értékesítés Magyarországon 285,5 százalékkal növekedett. Az IKEA weboldalának látogatottsága a tavalyi évhez képest Magyarországon 20,4 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan számottevően nőtt az online kereskedés során az átlagos költés is, mely Magyarországon 68 435 forint volt.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×