Nyitókép: Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Agráradózás: ezeket az adómentes formákat tervezik

Infostart
2020. január 14. 18:20
Sokat formálódott az agrárkamara adóreform koncepciója: új kategóriát és más adómentességi határokat is tartalmaz. Ezt már a Pénzügyminisztériummal is egyeztették.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) reményei szerint az Országgyűlés 2020 elején napirendjére veszi az őstermelőkre, illetve a családi mezőgazdasági vállalkozókra vonatkozó jogszabályt - írta a Napi.hu. Amennyiben a tavaszi törvényalkotási sorozatba nem férne bele ezzel foglalkozni, későbbre csúszhat a rendszer bevezetése.

A rendszerváltást követően a kárpótlásból visszaszerzett területeken gazdálkodó kistermelők boldogulása érdekében bevezetett, a vállalkozásokénál kedvezményesebb feltételeket biztosító őstermelői adózás, illetve a még az első Orbán-kormány idején bevezetett családi gazdaság kategória régóta vita tárgya nemcsak az agráriumban, de a szélesebb közvéleményben is. Igaz, ehhez jócskán hozzájárult az is, hogy mint szinte minden adózási könnyebbséget adó lehetőséggel, az őstermelői adózással is sokan visszaéltek mindenfajta ellenőrzés és hatósági szigor ellenére is, a családi gazdaság fogalmát pedig a létrehozása óta sem sikerült érdemi tartalommal feltölteni, viszont joggal kritizálták a bankok az átláthatatlan gazdálkodása miatti hitelezési nehézségek kapcsán.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jó egy éve bemutatott koncepciója úgy alakította volna át az agrárium adózását, hogy

az őstermelői kategóriát a valóban szinte kiskerti méretekben termelő és értékesítő kör számára tartotta volna fenn,

e felett viszont bevezette volna új társasági formaként a családi mezőgazdasági vállalkozás fogalmát (csmv), amely az elképzelések szerint évi 100 millió forintos bevételig adómentesen tevékenykedhetett volna.

E feletti bevételnél pedig a már a társasági adózás szabályai érvényesültek volna.

A lap szerint az azóta lefolytatott társadalmi és szakmai egyeztetések során ugyanakkor kiderült: szükség lehet egy átmeneti működési formára is. És ahogyan azt előre sejteni lehetett: sokan nincsenek felkészülve arra, hogy egyik napról a másikra jogi személyiségű társaságként működjenek tovább.

Ezért a NAK módosította az eredeti javaslatot. Az újabb elképzelések szerint

a természetes személyek tisztán őstermelői tevékenységként vagy őstermelői gazdaságként végezhetnék a mezőgazdasági munkát.

Utóbbi egyfajta "hibrid" elegye lenne a jelenlegi családi gazdaságnak és a közös őstermelői igazolvánnyal működő közösségnek. Aki pedig jogi személyként kívánja folytatni, az a speciális kft.-nek tekinthető csmv-ben dolgozhat.

Fentiek adózási részét a NAK és az agrártárca egyeztette a Pénzügyminisztériummal (PM). A javaslat elfogadása esetén

az őstermelőket 10 millió forintos éves árbevétel alatt nem terhelné a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó, e határ átlépése esetén is csak az átlépett összeg után kellene szja-t és szochót fizetni.

Az őstermelői gazdaság ennek háromszorosáig lehetne adómentes. A NAK elképzelése szerint a csmv pedig évi 50 millió forintos szintig kaphatna adókedvezményt adóalapot csökkentő tételeken keresztül.