Közhasznú bérlakásrendszert javasol egy civil szervezet az egyre inkább megfizethetetlen lakhatási költségek miatt - írja a Népszava.
A minta osztrák, a javaslattevő pedig a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).
Mint a lap KSH-adatokra hivatkozó összeállításából kiderül, Magyarországon jelenleg sem szociális, sem piaci alapon bérelhető lakásból nincs elegendő. A KSH Lakásfelmérése szerint előbbiek a mintegy 4,4 millió hazai lakás mindössze 3 százalékát, utóbbiak a 6 százalékát teszik ki. Nem épül elegendő új lakás sem. A 2016-ban 5 százalékra mérsékelt kedvezményes újlakásáfa ugyan hozott némi fellendülést, de még így sem épül annyi lakás, mint a válság előtt. A kétezres évekbeli csúcson, 2004-ben például csaknem 44 ezer lakást húztak fel szerte az országban, míg tavaly kevesebb mint 18 ezret. Az év végével ráadásul meg is szűnik az áfakedvezmény.
A keresletet ugyanakkor felpörgette a kedvezményes áfa és a családtámogatási rendszer, így a lakásárak az elmúlt 4 évben Budapesten megduplázódtak, országosan 67 százalékkal nőttek. Az Európai Unióban Budapest már a hatodik legdrágább főváros, a régióban csak Prágában magasabbak a jövedelmekhez viszonyított lakásárak.
A kiadó lakásokért is egyre többet - a fővárosban már átlagosan havi 160 ezer forintot - kell fizetni.
A budapesti lakásbérleti díjak szintén a hatodik legmagasabbak – a jövedelmekhez viszonyítva - az európai fővárosok között. Egy egyszobás lakás bérleti díja a fizetés majdnem felét elviszi, míg az unióban kicsit több, mint harmadát. Egy családnak is megfelelő, háromszobás lakás bérleti díja pedig már az átlagos fizetés csaknem 79 százalékát teszi ki Budapesten, miközben EU átlag 67 százalék.
A gyermekvállalás ösztönzése a TLE szerint olyan közérdek, amely indokolja az állam részvételét a lakásépítések támogatásában. Az általuk vázolt közhasznú lakásépítési program bérlői célcsoportja a gyermeket vállaló, közepes vagy alacsonyabb jövedelmű rétegek lennének. A közhasznú lakásépítő társaságok (khl) által építettet lakások bérleti díja kedvező áfakulcsú és a piacinál alacsonyabb lenne, így segíthetné a saját lakás megszerzéséhez önerővel nem rendelkező fiatalok lakáshoz jutását. A TLE a családvédelmi akcióterv támogatásait is integrálná a rendszerbe: a gyermekvállalás a bérlés feltétele lenne, a családtámogatásokat a lakás - piaci ár alatti, bekerülési költségen történő - megvásárlására lehetne fordítani a gyermek(ek) megszületése után. A bérlők közvetlen, segélyjellegű támogatásában ugyanakkor nem gondolkodnak, a bérleti díjhoz azonban elképzeléseik szerint a munkáltatók kedvező adózású cafeteriaként támogatást adhatnának.
A khl-társaságok kedvezményesen kaphatnának állami vagy önkormányzati telkeket is, és társaságiadó-mentességet élveznének, az építési áfát pedig visszaigényelhetnék. A khl-ek ugyanakkor csak a beruházást szerveznék és a felépült lakásokat kezelnék bérbeadóként, a lakásokat piaci szereplőkkel építtetnék. Nyereséget kellene termelniük, a profit kivehetősége ugyanakkor maximalizálva lenne.
A TLE azt is javasolja, hogy pilot jelleggel legalább egy állami tulajdonú lakásépítő céget alapítsanak.
Ausztriában a közhasznú bérlakásszektor évente 15 ezer lakást épít fel: ezek az ingatlanok alapvetően bérlakásként működnek, de a bérlőknek lehetőségük van megvásárlásukra is.