2013 óta a KSH az adatfelvételében arra is rákérdez, hogy hogyan élik meg az emberek az életkörülményeikben bekövetkezett változásokat – ismertette Janák Katalin, a KSH életminőség-statisztikai főosztályának vezetője az InfoRádióban. A válaszadóknak 0-tól 10-ig kell értékelniük az élettel való általános, valamint az egy egyes életkörülményekkel kapcsolatos elégedettségüket.
2018-ban az átlagérték 6,3-ra változott, tehát általában közepesre értékelik az élettel való általános elégedettséget az emberek, ennek alapján kijelenthető, hogy az úgynevezett boldogságindex európai összehasonításban alacsony – ismertette a KSH munkatársa.
Viszont nagy különbségek vannak az egyes társadalmi, demográfiai csoportokban. Például
a férfiak elégedettebbek, mint a nők,
illetve megfigyelhető egy életkori lejtő is, amely alapján a fiatalok boldogabbak, elégedettebbek az idősebbekhez képest. Kimutatható az is, hogy a Budapesten és a nagyvárosokban élők is boldogabbak, illetve a felsőfokú végzettségűek, nagyobb jövedelműek is elégedettebbek az életükkel, mint az átlag.
A legelégedettebbek a 25 év alatti felsőfokú végzettségű férfiak.
A felmérés arra nem kérdez rá, hogy miért elégedett valaki az életével, vagy miért tartja valaki magát boldognak, kizárólag az említett skálán kell a megkérdezetteknek az élettel, illetve más életkörülményekkel való elégedettségüket jelezniük. Janák Katalin arra is kitért: az átlagérték hosszabb ideig 6,1 körül alakult, majd 2017-ben 6,5-re erősödött, és 2018-ban 6,3-ra csökkent.