Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárgyalásba kezdett az Európai Bizottsággal abban az ügyben, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban Magyarországra, jelentős részben közbeszerzési hiányosságok miatt, 10 százalékos átalánybírságot szabtak ki - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
"Semmiféle kár vagy veszteség nem éri a magyar gazdaságot. Az uniós programok felülvállaltak, 110 százalékon futnak jelenleg, tehát összességében ha ebből valamennyit majd egy megállapodás részeként vissza kell tartani az Európai Bizottságnak, akkor
semmiféle kárról nem beszélhetünk"
- szögezte le Varga Mihály.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón csütörtökön konkrétabb számokról is beszélt.
"7500 milliárd forint az uniós támogatás a 2014-2020-as időszakban. Ez természetesen árfolyamtól függően változhat. Miután az árfolyamváltozás ebből a szempontból kedvezőbb, ezért vélhetően 7500-8000 milliárd forint közötti összegről beszélünk. Az operatív propgramok keretszáma 9100 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy
mintegy 13-14 százalékkal több operatív programot írtunk ki, magasabb forrást biztosít a magyar állam, mint amennyit az EU biztosít, ez volt a 110 százalékos szabály, ami végülis inkább 113 vagy 114.
Korrekció esetén, vagyis ha az Európai Unió ellenőrző szerve valamilyen szabálytalanságot vélelmez, és a magyar állammal erről megállapodik, akkor a korrekció Magyarország számára semmilyen forrásvesztést nem jelent."
Szerinte az elszámolási vita a források néhány százalékát érinti, ráadásul a költségvetésbe bele is tervezték a "113 százalékos szabályt", így
a 13 százalék alatti eltérést elviseli a büdzsé,
"egyetlen fillér kár sem keletkezik".
Mint Varga Mihály a büdzséről egyébként elmondta, az év első 10 hónapjában a magyar költségvetés az egész évre tervezett költségvetési hiány 58 százalékát hozta össze, így
valami eget rengetőnek kellene történni, hogy az 1,8 százalékos hiánnyal történjen valami.
"A költségvetés van abban az állapotban, hogy ilyen típusú átstrukturálást, a nemzeti források hatékonyabb felhasználását be tudja vállalni" - tette hozzá Varga Mihály pénzügyminiszter.
A közbeszerzési szabálytalanságokról
Ismert, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus kapcsán több, régebb óta fennálló vitában javasolt megoldásokat a magyar hatóságok felé. A szabálytalanságok jelentős részben - mint azt Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta - közbeszerzési problémákból adódnak az EU szerint.
Egyrészt a közbeszerzések központosított ellenőrzése során tárt fel az uniós revízió súlyos, rendszerszintű problémákat, olyan közbeszerzések is "átcsúsztak", amelyeknek nem lett volna szabad (akár a kiírások szabályozása, akár az árazásokban vagy az ajánlattevők körében tapasztalható problémák miatt). Egyéb viták is voltak, például a területi fejlesztési programban a források elosztásának szabályozásában találtak problémákat, úgy látták, hogy a verseny is jelentősen sérül a központi forráselosztás és kijelölés miatt.
A vita, ami így a magyar állam és az EU között keletkezett, lezárható a 10 százalékos büntetésátalány vállalásával.
Összesen a 10-ből 8 magyar operatív programmal voltak bajok, és 7 esetében a közbeszerzések ellenőrzésével és a források elosztásával akadtak gondok a Bizottság szerint,
ezért ajánlotta a 10 százalékos alkut. Ebből lehet megbecsülni, hogy potenciálisan mekkora lehet ez az átalánykorrekció: 550-570 milliárd forint.
Ezen felül kell érteni egy régebbi vitás ügyet, a vízügyi keretközbeszerzések problémáják, amelyre 25 százalékos pénzügyi korrekciót javasolt az EB, ezt el is fogadta a magyar kormány, körülbelül 65 milliárd forint további büntetést vállalva. A területfejlesztési források felhasználásával kapcsolatos büntetés pedig 60-80 milliárdot tehet ki, így jön össze a körülbelül 700 milliárd forintos büntetés.
Ha abból indulunk ki, hogy ezen fejlesztések jellemzően 85 százalékát fizeti az EU, vagyis körülbelül 590 milliárd forintot nem fizet ki az EU és így átszáll a magyar költségvetésre.
Cserébe viszont, mivel elrendeződnek a viták, megnyíltak az uniós pénzcsapok, és az utóbbi hónapokban nagy mértékű átutalások érkeztek a magyar államháztartás bizonyos számláira
- összegzett Weinhardt Attila, a Portfolio munkatársa.