2016-ban született az a rendelet, amely arra irányult, hogy egyszerűsített dokumentációval lehessen lakóépületet építeni - ezáltal megszűnt az építési hatóságok elsődleges szerepe is. A rendeletet többször módosították, a szakmai szervezetekkel közösen "gyúrta" a jogalkotó, amiből mára kialakult egy bejáratott, mind a szakma, mind az építtetők számára elfogadható módja ennek az eljárásnak – magyarázta a Magyar Építész Kamara alelnöke az InfoRádióban. Az említett szabályokat látta szükségesnek tovább lazítani a jogalkotó, azonban
a szakmai szervezeteknek most nem kérték ki a véleményét.
A bürokratikus terhek további csökkentése értelmében például már nem kötelező az elektronikus építési napló vezetése azok számára, akik természetes személyek és saját maguknak építenek. Ezt a pontot több szakmai szervezet is vitatja, hogy vajon jó irányba visz-e, hiszen egyik oldalról egyszerűsödött az eljárás, másik oldalról viszont
kikerült a rendszerből az az elem, amellyel éppen az építtetőknek az érdekeit lehetett volna védeni
abban az esetben, ha az elektronikus naplóban nyomon követhető az építkezés folyamata. Mind a kivitelezés, mind az egyéb szempontból, akár, hogy hogyan kivájna építkezés közben változtatni a tervet, illetve azt, ami építeni akar, hiszen a naplózás hiánya miatt kétséges, hogy későbbi esetleges jogviták során hogyan fogja tudni az építő igazolni, dokumentálni, akár egy bírósági eljárás során, hogy mi történt az építkezésen – mutatott rá Tutervai Mátyás.
További változás, hogy ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól eltérnek, a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltérést, valamint nem kötelező a tervezői művezetés, és a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítástól is el lehet majd tekintetni.
A szakember az InfoRádió kérdésre megjegyezte, a hatósági bizonyítványt az építkezés végén ugyan továbbra is meg kell szerezni, az viszont mindenképp szerencsétlen, ha az eljárás során
korlátozott rálátása van akár az építésfelügyeletnek, aki az egész procedúrát ellenőrzi, akár a résztvevőknek.
Előfordulhat ugyanis, hogy a hatósági bizonyítvány kiadásakor az érintettnek azzal kell szembesülnie, hogy a közbenső változtatások, amiket nem kellett dokumentálni, bírságot vonnak maguk után, szélsőséges esetben épületelbontást is eredményezhetnek, hívta föl a figyelmet Tutervai Mátyás, aki szerint ez az, amit át kellene gondolnia minden szereplőnek, hogy jó-e ez így.
Éppen ezért a Magyar Építész Kamara részéről, dacára annak, hogy a szabályozás megengedi, minden építtető figyelmét arra hívják föl, hogy a maguk kockázata és felelőssége érdekében
fontolják meg, hogy élnek-e ezen könnyítéssel, vagy sem,
hiszen a jogszabály megengedi, hogy továbbra is a korábbi eljárásrendnek megfelelően építkezzen valaki.
A kamara továbbá arra próbálja biztatni a tervezőkollégákat és a kamarai tagokat, annak ellenére, hogy "a gyeplőt most a lovak közé dobták", mindenki saját szakmai felelősségének megfelelően tartson be minden előírást. Olyan házak legyenek ettől függetlenül mindenhol, amik vállalhatók, szögezte le.