A Kecskeméten Mercedes-gyárat üzemeltető Daimlerről megjelentek hírek, amelyek szerint a társaság már nem bízik Magyarországban, holott "ez nem így van, a beruházás folytatódik" - mondta a miniszter az MTI-nek adott interjúban.
Mint mondta, az új meghajtási technológiák és új gyártási megoldások megjelenése Kecskeméten a helyi felsőoktatásban is változtatásokat is kíván, ezért tovább erősítik a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása révén kialakuló úgynevezett 4.0-ás iparral kapcsolatos tevékenységet a Neumann János Egyetemen.
A Magyarországon csaknem 15 ezer embert foglalkoztató Bosch-sal a mesterséges intelligencia és a kvantummechanika területén is elmélyül az együttműködés, az egyik legjelentősebb baden-württembergi felsőoktatási intézmény, a Tübingeni Egyetem (Eberhard Karls Universität Tübingen), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bevonásával.
Palkovics László felidézte, hogy 2014-ben éppen Stuttgartban, a Bosch székhelyén kötöttek megállapodást a társaság szempontjából is fontos iparpolitikai lépésekről, amelyek a többi között a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya megépítésével és a duális mesterképzés rendszerének fejlesztésével kapcsolatosak.
Hozzátette:
"amit akkor vállaltunk, azt teljesítettük, és a Bosch is teljesítette saját vállalását",
amit a társaságánál Budapesten dolgozó fejlesztőmérnökök számának folyamatosan növekedése is mutat. A miniszter a baden-württembergi fővárosban megbeszélést folytatott Theresa Schopper tartományi államminiszterrel, a Zöldek politikusával, a magyar-baden-württembergi vegyes bizottság társelnökével, akivel tárgyaltak arról is, hogy a testület ne kétévente, hanem gyakrabban ülésezzen, mert az együttműködés intenzitásához képest a két év "kicsit túl hosszú idő". Megállapodásuk szerint a bizottsági munkacsoportok sűrűbben, várhatóan negyedévente tekintik majd át a közös ügyeket.
A megbeszélés napirendjén energetikai ügyek is szerepeltek, valamint a magyar és a baden-württembergi egyetemek együttműködésének új lehetőségei az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási keretprogramja, a Horizont 2020, és a programot a következő - 2021-ben kezdődő - hétéves EU-s költségvetési ciklusban felváltó új támogatási program révén.