eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Együtt a három gyerekes debreceni Szabó család az épülő házba:, balról Patrik, Hanna, az anyuka: Oktávia, az apa: Szabó István és Zsombor. A család 40 százalékos önerővel és CSOK támogatással házat épít a városszéli Huszti Lakóparkban. A 170 négyzetméteres, két szintes épületben a három gyerek saját szobát kap. Azt tervezik, hogy nyolc hónapos kivitelezés után a 2016-os karácsonyt új otthonukban tölthetik. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Oláh Tibor

Aki családi házat akar építeni, felejtse el a szót: Budapest

Már vidéken is vannak megfizethetetlen építési telkek.

Megfizethetetlen Budapesten az építési telek, ezért a családi házat tervezők már nem nagyon gondolkodnak a fővárosban - olvasható a Magyar Nemzet szerdai cikkében.

Közben a vidéki nagyvárosokban is kétszámjegyű százalékos a telekdrágulás, de áruk így is legfeljebb harmada-negyede a fővárosiaknak. Persze nem lehet egységesen "vidékről" beszélni, Sopron ugyanis például tizszer drágább, mint Salgótarján.

Egy éve Budapesten még mintegy 49 mil­lió forintot tett ki az 1500 négyzetméternél kisebb telkek átlagára, ma 55 millió forintért kínálják ezeket. Természetesen nagyon nagy a szórás, mert a külső pesti kerületekben még most is el lehet csípni kisebb telkeket 20-25 millió forint körüli áron. Budán szinte semmi sincs már 40 millió forint alatt.

Mint Balogh László, az Ingatalan.com szakértője az adatokat elemezve rámutatott, Érden zajlott le az egyik legnagyobb mértékű drágulás: míg a tavaly augusztusi kínálat szerint 12 és fél millió forint volt az ottani építési telkek átlagára, ma több mint 17 millió, vagyis egy év alatt csaknem 40 százalékos áremelkedés zajlott le a városban.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×