Az április–júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,3 százalék, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt.
A munkanélküli nők száma 9,4 ezerrel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.
A 15-24 éves munkanélküliek munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalékos volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14,4 hónap volt, a munkanélküliek 35,6 százaléka legalább egy éve keresett állást,
vagyis tartósan munkanélkülinek számított – közölte a hivatal.
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, illetve 1,8 százalékos. A legmagasabb, 6,3 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,3 százalékponttal, 4,5 százalékosra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 3,1 százalékkal, 248 ezer főre nőtt június végére, tette hozzá a KSH.
15 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma
A KSH adatai szerint a második negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatottak száma 15 ezerrel nőtt,
amiből 10 ezer a munkanélküliek számának csökkenéséből, 5 ezer pedig a munkaerőpiacon újonnan megjelent korábban inaktív csoportból eredt. A gazdaságilag inaktív népesség létszáma a munkapiacra belépők mellett a korosztály lélekszámának 44 ezres csökkenésével együtt 49 ezerrel csökkent egy év alatt, de így is elérte az 1 millió 745 ezret.
A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal, 75,2 százalékra emelkedett.
A 15-74 éves korosztályban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt egy év alatt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 58 ezerrel csökkent.
A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 285 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,2 százalék volt.
A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt.
Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 19 ezerrel, 2 millió 429 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 5 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,0 százalékra változott.
A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,8, a nőknél 67,7 százalék volt.
A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Nyugat-Dunántúlt jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,2 százalék volt, de a legjelentősebben, 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra Pest régióban nőtt az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,5 százalék.