A Figyelőben interjút olvashatnak Jászai Gellérttel, a 4iG nagytulajdonosával, aki a T-Systems felvásárlásáról nyilatkozott. Az üzletember a vételárról csak annyit árult el, hogy magyarországi viszonylatban kifejezetten nagy volumenű ügyletről van szó. Hitel, kötvénykibocsátás vagy akár intézményi befektetők bevonása is szóba jöhet a T-Systems felvásárlásának a finanszírozása miatt – tette hozzá.
Jászai Gellért hangsúlyozta, hogy számukra a névhasználat és a viszonteladói együttműködés is lényeges volt. Az üzletember kiemelte, hogy ez a megállapodás nem csupán egy adásvételről szól, hanem hosszú távú partnerséget is jelent, amely keretbe foglalja majd az együttműködést Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatójával mind a telekommunikációs, mind az informatikai szegmens tekintetében. A cégvezető szerint a további tulajdonszerzésekhez az Opusban meglévő részesedésének az értékesítésére is szükség lehet.
Jászai Gellért arról is beszélt, csak az lehet az érdekük, hogy minél nagyobb piaci részesedéshez jussanak, mert a nagyobb szelet a piacból jobb eredményt és nagyobb jövedelmezőséget jelenthet. A hosszú távú értékesítési megállapodás, amit a Magyar Telekommal kötnek – a távközlési szolgáltatásainak értékesítésére a nagyvállalati és a közszféraszegmensben – vállalják a forgalom és a piaci részesedés megtartását, ez a minimális feltétel. Jászai Gellért kiemelte, további céljuk, hogy a jövőbeli magyarországi és regionális terveik megvalósításához a legmegfelelőbb platformjuk legyen, hogy piacvezetőként a legnagyobb magyar vállalatokat és a multikat is az ügyfelei között tudhassák, hogy a gazdaság digitális dimenzióváltását saját tudás- és konmtenicaközpontból tudják kiszolgálni.
A HVG Sárközy Tamással készített interjút. A jogászprofesszor a többi között arról is beszélt a hetilapnak, hogy szerinte nem történt meg az autokratikus áttörés, Magyarország nem hasonlítható az azeri vagy a kazah rendszerhez, bár nem vitás, hogy vannak autokratikus vonásai a magyarországi berendezkedésnek.
Sárközy Tamás szerint a magyar politikai rendszert nem helyes sem diktatúrának, sem autokráciának nevezni. Az ő véleménye az, hogy ez nem a nyugat-európai minta szerinti demokrácia, hanem egy sajátos kelet-közép-európai kormányzati rendszer, amelynek vannak ugyan autokratikus vonásai, de nem autokrácia. A jogászprofesszor szerint aki élt a Rákosi-rendszerben, mint ő is, az az önkényuralmat és a diktatúrát egy sokkal kegyetlenebb világgal azonosítja. Sárközy Tamás úgy látja, ez a kormányzás nem igazán polgári, túlzottan az utca embereihez szól, hiszen ők a többség. Hangsúlyozza, számára akkor lesz Magyarországon diktatúra, ha lezárják a határt. Amíg ez nem történik meg, nincs diktatúra – tette hozzá Sárközy Tamás.